Eddig nem volt kedvem írni arról, hogy hogyan is zajlik életünk, amióta pofán vágott a koronavírus.  Ma már kicsit józanabbul látom a helyzetet, a karantén ötödik napján.

Nehezen lehet megfogalmazni az érzéseimet. Az események láncolata otthon is jól ismert. Szombat este (március 7.) kiszivárgott, hogy a kormány a rohamosan növekvő számú koronavírus-fertőzött miatt MÁSNAP lezárja Lombardiát és jónéhány másik olasz megyét (provincia). Ekkor az iskolák már két hete zárva voltak, a lezárás színházakra, múzeumokra, tornatermekre, éttermekre vonatkozott volna elsősorban. A kiszivárgott információk következtében tömegek indultak meg a fertőzés olasz gócpontjából egyrészt a déli régiók felé haza, másrészt Liguriába és Toszkánába a tengerparti nyaralóikba, de nekünk is jutott Piemontban a menekülőkből, akik a sípályák közelében levő házaikba futamodtak. Ez is egy fajta karantén....a helyi polgármesterek nem győznek tiltakozni.

Ez a zárlat március 8-án lépett érvénybe. Az esetek csak szaporodtak, és míg északon már tizennégymillió ember élt a karantén szorításában, délebbre mlg mindig a tengerparton aperoloztak, puszilkodtak és tapogattak. A fertőzések száma pedig exponenciálisan növekedett, Lombardia kórházai az összeomlás szélén, az intenzív terápiás ágyak kifogyva, lélegeztetőgépek szintén.

Március 9-én (hétfő) a miniszterelnök újabb bejelentést tett. Egész Olaszországot védett zónává nyilvánította. Erre az emberek megrohamozták a szupermarketeket, én meg gyakorlatilag egész éjszaka magzatpózban remegtem. Ez a dekrétum még lehetővé tette, hogy a pl. bárok és éttermek  8-18 között nyitva legyenek, és lehetőséget adott még egyéb kereskedelmi tevékenységre. Az otthonunkat csak a legszükségesebb esetben lehet elhagyni, bevásárolni, munkába menni. Ehhez magunknál kell tartani egy igazolást, mert bármikor megállíthat a rendőr és kérheti. A bírság 200 eurónál kezdődik.

Március 11. (szerda). Conte megint szót kért. A napi számadatokból nyilvánvaló volt, hogy nem lesz egy örömóda. Nyolc perc 47 másodperc alatt közölte, hogy ennyi volt, nincs több vesztegetnivaló idő,másnaptól az élelmiszerboltokon és gyógyszertárakon kívül minden kereskedelmi egység zárva. Nekem újabb álmatlan éjszaka, szédülés, magával ragadó örvény.

Nagyon gyors volt a szabadesés, nagyon gyorsan követték egymást a szigorító intézkedések, az egész olyan, mintha elfogyna körülötted a levegő. Vége van a szabad mozgásnak, még sétálni sem lehet kimenni. Nálunk a polgármester a futást kifejezetten megtiltotta, mert mi történne, ha a kibicsaklott bokánk miatt kellene feltartóztatni a sürgősségi eljárás orvosait.

Hogy milyen az élet a karanténban? Bizarr. Mindenki itthon van, ez eleve feszültséget okoz, amikor általában csak este nyolc körül vagyunk jelen teljes létszámban. Én most home office-ból dolgozom, a gyereknek tanulnia kell,mert a lecke folyamatosan érkezik online. Nem mindig van türelmem elmagyarázni a törteket, amikor épp totál másra kellene koncentrálnom.

Sokat főzünk, és nem csak olyan tízperces recepteket, amiket általában megszoktunk, hanem olyanoka, amire egyébként soha nem vennénk rá magunkat. Holnap pl. arancini lesz. Levegőzünk az erkélyen, versenyezünk, hogy ki viheti le a szemetet, monopolyzunk. Így több nap elteltével már elmúlt a kezdeti sokk, ma éjszaka már tök jól aludtam, és a zavart és elkeseredést az elszántság váltotta fel. Végig kell csinálni, ügyesnek kell lenni, minél jobban tartjuk a távolságot, annál hamarabb szabadulunk. Meg kell tennünk a kórházakban küzdő orvosokért, ápolókért, de ugyanúgy a takarítókért és bárkiért, aki azért küzd, hogy leküzdjük ezt a helyzetet. Meg kell tennünk Olaszországért. Olaszországért, aki háboróban áll. Háborúban áll egy láthatatlan ellenséggel, akivel első vonalban orvosaink küzdenek, de akik a mi támogatásunk nélkül megroppannak a teher alatt. Már így is 12 órás műszakokban dolgoznak. A Covid-19 legnagyobb rákfenéje ugyanis az, hogy a betegek elég nagy arányban kerülnek intenzív osztályra, és onnan nem rövid a kiút.

Vegyétek komolyan a megelőzést, a COVID-19 NEM egy influenza, ne a Facebook-mémekből és légből kapott statisztikákból tájékozódjatok. Mossatok kezet, fertőtlenítsetek, ha tehetitek ne menjetek sehova, zárjátok ki az életetekből ezt a szart!

A koronavírus nem a szomszéd problémája. Senkit nem vert ki a hideg veríték, amikor Kínában tombolt a fertőzés, mivel milyen messze van. Aztán mindenki az olaszokra mutogatott, de hát azok az olaszok, majd nem repülünk oda, és nem lesz baj. Sőt, elég, ha Milánóba nem repülünk, végülis ez csak az ő bajuk.  Tanuljon mindenki az olasz esetből! Nem lehet félvállról venni. Mindenki maradjon meg a fenekén!

A tegnap esti 18:00 órás adatok megyénkénti bontásban:

Itt követhetitek majdnem valós időben az olasz helyzetet.

Nem akartam már nagyon írni a koronavírus-helyzetről, de annyian keresnek aggódva (mármint nem feltétlenül miattam , hanem az Olaszországban élő vagy nyaraló szeretteik miatt aggódva), hogy leírom hát, hogy hogyan is zajlanak most a hétköznapok nálunk.

Piemont nem tartozik a különösebben fertőzött területek közé, eddig hat esetről beszéltek, amiből aztán három mégis negatívnak bizonyult (két tesztet végeznek az érintetteken), három azonban pozitív, egy család, akik pont a szomszéd, nyolcezer lelkes faluban élnek. Az apuka ingázott minden nap vonattal Milánóba, ő hozta haza  vírust. Szóval a mi környékünket nem tarolta le a vírus, ennek ellenére azért egész héten zárva tartanak az iskolák (csütörtökig egyébként is farsangi szünet lett volna), bezérték a mázeumokat, mozikat, színházakat.

Szóval én különösebben nem rettegek,szombaton egész nap a városban (Torinó) sétálgattunk. Tegnap reggel meg elmentem bevásárolni, mert egész héten nem volt rá időm, abban biztos voltam, hogy a szupermarketben levő gyógyszertárra már ki lesz függesztve a "Mascherine esaurite" (azaz elfogytak az arcmaszkok) felirat,de azon naívan meglepődtem, hogy kézfertőtlenítő gél sem volt (Amazonon még lehet találni jól felnyomott áron). Minden tájékoztató anyag hangsúlyozza a rendszeres kézmosás, adott esetben a kézfertőtlenítés jelentőségét, gondoltam, hogy ebben azért legyünk következetesek. Aztán kicsit gyanús lett, hogy minden bevásárlókocsi tele van konzervekkel, paradicsommal, meg WC papírral, a húsos pult meg egyenesen ki volt fosztva.

Ugye van egy kislányom, aki amellett, hogy iskolába jár, két sportegyesületnek is tagja, úgyhogy szerencsétlenségemre több anyukás WhatsApp csapatnak is tagja vagyok, ahol napok óta áramlik a pánikkeltés és a dezinformáció. Egyébként is mindenki folyamatosan linkeket küld, meg jótanácsokat meg bármit, a tévéből már tényleg semmi más nem folyik, tegnap délután már tüntetőleg fogtam magam és átadtam magam a Netflixnek, mert a mexikói drogkereskedők szórakoztatóbbnak tűntek, mint az, hogy azt lessem, hogy van-e újabb halálos áldozat, akikről muszáj tudnotok, hogy egytől egyig idős meberek voltak, az első áldozat a halála előtt már tíz napja kórházban feküdt egyéb panaszokkal, ha nem tör ki a pszichózis, akkor lehet, hogy nem is végeztek volna tesztet rajta, és soha nem jöttek volna rá, hogy fertőzött volt, ugyanígy  a tegnapi, harmadik áldozat esetében, akit onkológián kezeltek.

Ma még egyelőre bejöttem a munkahelyre, de fennáll az esélye, hogy otthoni munkavégzést rendelnek el a hétre, amit nem bánnék, a munkámhoz az esetek 80%-ban elég az internetkapcsolat, csak azért nem él normális esetben a home office lehetőségével a cég, mert amíg a rezsim része volt - nahát-nahát- az olasz kollégák visszaéltek a helyzettel, és az otthoni ADSL kapcsolat helyett a strandra traszportált USB meghajtós internettel próbálkoztak, ami nem bírta a terhelést....

Szóval, mi köszönjük jól vagyunk, alig várjuk, hogy lecsengjen végre a koronavírus, mert Olaszországnak mondanom sem kell, hogy milyen romokat kell majd feltakarítani a gazdaságban, ha megbénul Észak.

Azt pedig elég nehezen hiszem el,hogy Európa más országaiban nincsenek ekkora számban fertőzöttek, inkább az a valószínű, hogy nem fedezték fel őket, mert az orvosok szerint általános esetben a tünetek nagyon hasonlítanak az influenzához, amitől meg ugye nem retteg senki.

A New York Times közzétett egy listát, amelyben 52 úti célt javasol 2020-ra az olvasóinak. Az olaszok meg döbgethetik a mellkasukat, mert három olasz helyszín is felkerült rá, a 7. helyen Szicília, a 37. pozícióban Molise régió, és az 51. helyen Urbino városa.  Jómagam is intenzív vonzalmat táplálok feléjük (na jó, Molise irányába nem annyira).  Ezért:

7. SZICÍLIA

Ezzel azért nem sok újat mondtak, mert maguk az olaszok már régóta imádják Szicíliát, mostanában mi is állandóan visszajárunk, és szerencsére olyan nagy a sziget, hogy mindig fel tudunk fedezni valami újat.

A New York Times kiemeli, hogy végre elindult egy zöld turizmus-hullám a szigeten , különösen fontosnak tartja azokat a kezdeményezéseket, amelyek Szicília szeméttől való megszabadítását célozzák. Több önkéntes szerveződés tűzte ki zászlóshajójára a célt, hogy csökkentsék a műanyag használatát, és tisztán tartsák az egyedülálló tájakat és tengeri élőhelyeket. Az EtnAmbiente nevű kezdeményezés bevezetett egy applikációt, amelyen keresztül jelenteni , és fényképekkel dokumentálni lehet a szigetet érintő szemetet és szennyezést.

Sümegh Réka nemrégiben az olasz tészta manufaktúrák világába kalauzolt el, most pedig igazi bennfenntesként Bologna kevésbé kitaposott ösvényein kalauzolja az úti könyvek tippjein túl a profi utazókat.

Bologna a tudós (“dotta”), Bologna a zsíros (“grassa”), Bologna a “vörös” (“rossa”). Gyakran illetik ezekkel a jelzőkkel Olaszország egyik legizgalmasabb városát. “Tudós” mert Európa első egyetemének otthonaként majd’ ezer éve híresen nyitott és haladó gondolkodású diákváros, szellemi és kreatív központ. “Zsíros”, mert évszázadok óta páratlan gasztronómiai kultúrával és vendéglátó szcénával büszkélkedhet. “Vörös”, ugyanis a középkor óta a téglák, illetve a piros különböző árnyalataiban pompázó házfalai védjegyévé váltak. A már az etruszkok által is lakott település a római időktől kezdve fontos kereskedelmi centrum - a “vörös” a Ducati és Ferrari gyárakat is jelöli, amelyek a Lamborghini és Maserati cégekkel együtt Bolognát és a régiót a “motorok földjévé” teszik (la “terra dei motori”).

Híres tornyai mellett csodaszép templomai, palotái, múzeumai és persze a tömérdek jobbnál jobb trattoriája miatt látogat ide a legtöbb turista. Ha Bolognához további három tulajdonságot kapcsolhatnék, az a szellemesség, extravagancia és titokzatosság lenne. Ez utóbbihoz íme, egy kis ízelítő a város legendás pontjaiból:

1. Ablak a “Kis Velencére”

A Via Piella-n található egy kis ablak, amely Bologna rejtett csatornáinak egy szeletére nyújt rálátást. A vízi utak egykor fontos szerepet töltöttek be a város életében: azontúl, hogy a több száz helyi vízimalmot ellátták energiával, kereskedelmi útvonalként funkcionáltak és az Appenninekből érkező erek, patakok vizét vezették el. A 19. századtól kezdve java részüket felszámolták és átadták helyüket a gyalogosforgalomnak.

2. A “cannabis védelem”

A város egyik ütőere, a Via dell’Indipendenza és a Via Rizzoli találkozásánál kivételesen érdemes egy pillanatra a lábunk elé nézni. A járókelők három, a mozaikokba rejtett feliraton gyalogolnak át nap mint nap. Ezek a következők: “panis vita”, “vinum laetitia” és “canabis protection”, vagyis “a kenyér élet”, “a bor öröm”, “a kannabisz védelem”. Ez utóbbi felirat Bologna múltjára utal, ugyanis a főként textíliákhoz és kötelek készítéséhez használt kender évszázadokon keresztül a város egyik legfontosabb bevételét jelentette.

3. A drót nélküli utcai telefon

A Piazza Maggiore-n található Palazzo del Podestá árkádjai alatt furcsa jelenetek szemtanúja lehet az egyszeri turista. Ijedtségre semmi ok, a boltívek alatt a négy sarokban a fal felé forduló személyek nem közterületen végzik dolgukat, büntetésben sincsenek, de még csak bújócskát sem játszanak. Ők a város első drót nélküli telefonját tesztelik: ha megkérünk valakit, hogy a velünk átellenben lévő sarokban a falhoz fordulva suttogjon valamit, tökéletesen érteni fogjuk a szavait.

4. Neptun-szobor

A Piazza Maggiore tőszomszédságában álló szökőkút és szobor Bologna legismertebbje. Ahogy Szerb Antal fogalmazott, az istenség “Olaszország legirigylésreméltóbb embere a szememben, mert állandóan hideg víz ömlik rá négyfelől.” A szobor arról vált híressé, hogy megrendelője arra utasította az alkotót, Giambologna-t, hogy a tervezettnél jóval kisebbre faragja Neptun férfiasságát. A művész azonban élelmes megoldással állt elő: ha a szobrot bizonyos szögből nézzük, Neptun kinyújtott mutatóujja azt a hatást kelti, hogy „hősünk” (a bolognaiak így becézik) bizony komoly mérettel büszkélkedhet.

5. A három nyíl

A két toronyhoz közeli utcában, a Strada Maggiore-n található Casa Isolane egyik része egy impozáns középkori faárkád. Híressé mégis a három, tetőbe fúródott nyíl tette, amelyek közül én egyelőre csak egyet fedeztem fel és azt is nagy nehézségek árán tudtam csak lefotózni, olyan könnyen beleolvad környezetébe. A legenda szerint három jobbágy egy helyi kereskedőt akart megölni, amikor megpillantottak a szomszéd ablakban egy csodaszép, meztelen nőt, így elvétették az irányt.

6. 666 boltív

Bologna 35 km hosszú, szemet gyönyörködtető árkádrendszere egyedülálló. Ahogy (a világviszonylatban is) leghosszabb, 3,8 km-es, a San Luca bazilikához vezető árkádja is, hiszen éppen 666, számozott boltív sorakozik egymás mellett. Emlékezetes végiggyalogolni rajta, egyrészt mert elég sokat kell hegymenetben felfelé haladni, másrészt a páratlan kilátás miatt (egyik oldalon a bolognai dombok, a másikon a város panorámája). A San Luca olyan a bolognaiaknak mint a sarki csillag a tengerészeknek: bárhonnan is közelítik meg, a fényeit látva hazatalálnak. 

7. A bort ontó szobor

Az egykori gettó egyetlen, mai napig megmaradt bejárata az a boltív, amely a San Donato templomot köti össze a Manzoli-Malvasia palotával. Úgy tartják, hogy a maszk a boltíven arra szolgált, hogy amikor a palota gazdag tulajdonosainak valamely tagját zászlóvivővé neveztek ki, a nagy ünneplés során a szobor száján keresztül folyathassák a bort az ünneplő tömegnek.

7+1 “Panum resis”

Az utolsó tétel talán a legkevésbé érdekfeszítő, ám annál rejtélyesebb. Állítólag a Bolognai Egyetem Via Zamboni-n található egyik előadótermének padjára azt a feliratot vésték, hogy “Panum resis”, amely kifejezés arra utal, hogy „a tudás minden döntés alapja”. A feliratot viszont eddig senki sem találta meg, úgyhogy jó kutatást!

Majdnem teljes meggyőződéssel állítom, hogy Sümegh Réka a friss tészták legnagyobb magyar guruja, aki a kiskosztümöt cserélte fehér kötényre, és ma már Olaszországban dagasztja és nyújtja legkülönfélébb formátumú tésztákat. Réka tésztakészítő kurzusokat is tart Magyarországon és Olaszországban is. Ha kicsit is el akartok mélyülni a pasta világában, tanulmányozzátok Réka weboldalát, kezdetnek pedig a lenti cikkét a pastificio-k világáról…

De mit is takar pontosan a pastificio kifejezés? Először is, magában foglalja mindazokat a családi vagy ipari méretű üzemeket is, ahol száraz tésztát gyártanak. Viszont most azokról a friss tésztát készítő kis manufaktúrákról és üzletekről szeretnék írni, amelyek az elmúlt években gombamód bukkannak fel Itália- és világszerte. A pasta fresca ugyanis reneszánszát éli.

Magyar barátaimnak azzal szoktam kezdeni a pastificio-k leírását, hogy képzeljék magukat egy fagyizóba, ahol a citrom- és a pisztáciaízek helyett különféle vágott, töltött, csavart, sült vagy színes friss házi tészták várják a pultban, hogy hazavigyük őket. Olaszország bizonyos régióiban éppoly természetes a munkából hazafelé menet a közeli pastificio-ban néhány száz gramm friss tagliatelle-t venni vacsorára mint beugrani kenyérért vagy ásványvízért a közértbe. Ahogy Bolognában az is egészen megszokott, hogy már napokkal korábban megrendelik a lasagna-t a vasárnapi ebédhez. És hogy miért nem érik be a száraz zacskós maccheronival vagy spaghetti-vel? Természetesen azt sem vetik meg, de a friss házi tészta nyújtotta élményt (hát még ha az kiváló lisztből és kézzel készül) nincs, ami lekörözze.

A friss pasta-t áruló pastificio-k létjogosultságát pedig az is igazolja, hogy míg a 70-es években – ahogy sfoglia mesterem, Rina mesélte – Ferrara-ban szinte szégyen volt friss tésztát vásárolni, hiszen mindenki otthon gyúrta azt, addig mára szülővé vált két olyan generáció is, akiknek fogalmuk sincs, hogy kell nyújtani a tésztát kedvenc ragujukhoz. Így hát nem egyszer fordult elő velem a kezdetek kezdetén, hogy a különböző hobbi tésztakurzusokon az egyetlen olyan résztvevő voltam, aki nem olasz nagymama konyhájában nőtt fel, viszont az egyetlen olyan is, aki már fogott sodrófát a kezében (és nem erődemonstráció céljából).

Az olaszoknak egyébként nem véletlenül dobban meg a szívük a pasta fresca kifejezés hallatán. Míg a pizza inkább a barátokhoz kötődik, addig a pasta a családot, az otthont jelenti számukra. Az identitásuk része: míg egy bolognait a gőzölgő brodo-ban szervírozott tortellini, addig egy firenzeit a vaddisznóragus pappardelle, míg a rómait a pasta alla gricia vagy carbonara repíti vissza azonnal a gyerekkorába. A torinóinak a tajarin, a genovainak a pesto-s trofie, Bari szülöttének pedig a cime di rapa-s orecchiette csal mosolyt a szemébe.

Hiába, Olaszországban a tészták világában mindennek megvan a maga rendje, akarom mondani, minden tésztafajtának “megvan a maga halála” (ezt szó szerint így mondja az olasz, “è la morte sua”), azaz minden tésztafajtához legalább egy olyan tradicionális szósz dukál, olyan, amelyben a közmegegyezés szerint a legélvezetesebb azt fogyasztani.

Az első friss tészta üzletek egyikét egyébként Firenzében jegyezték, a 14. században kapott működési engedélyt egy szicíliai hölgy “bottega di lasagnola”-ja, ahol már közvetlenül lehetett pasta-t vásárolni.

Ami pedig a jelent illeti, ha már a “tökéletes reneszánsz várost”, Ferrara-t említettem (nem túlzás a jelző, az UNESCO az egész települést felvette a világörökségi listájára, már csak az utcaképért, építészetért érdemes ellátogatni), manapság itt, illetve más emiliai városokban (Bologna, Modena, Parma, Reggio Emilia, stb.) van igazán nagy kultúrája a friss tészta üzleteknek. Népszerűek még Ligúria, Lombardia és Veneto régiókban (a 15 ezres lélekszámú Valeggio-ban például 11 pastificio üzemel), Toszkánában már kevésbé elterjedtek, innentől délre pedig főként csak olyan nagyvárosokban találkozhatunk velük mint Róma vagy Nápoly. Annak ellenére, hogy Szardínia elképesztő gazdag tésztakultúrával büszkélkedhet, Sassariban és Alghero-ban nagyítóval kellett keresnem pastificio-t, és azok is, amikre bukkantam, három-négyféle “kötelező” tésztát kínáltak.

Felkészült friss tészta üzletek esetében egyébként előre porciózott szószokat, sajtot, sőt, hogy komplett legyen a vacsoránk, tiramisut, almatortát vagy más desszerteket is vásárolhatunk.

A legtöbb pastificio-ban egyébként a munkálatokba is bepillanthatunk, sőt, sokhelyütt még ebédelhetünk is, ráadásul mindezt úgy, hogy közben a sfoglina (más szóval pastaia) a szemünk láttára tölti a cappellettit vagy forgatja a mattarello-t (sodrófát).

Mi jut eszünkbe, ha meghalljuk: TOSZKÁNA⁉️ 

Mindenki fejében él egy kép Olaszország egyik legszebb és legismertebb régiójával kapcsolatban. Azzal mindannyian egyetértünk, ha meghalljuk Toszkána, akkor a szemünk elé képzeljük a lankás dombokat, a pipacsos mezőket, az ódon macskaköves városkákat, Firenzét, Sienát, San Gimignanot, aztán eszünkbe jutnak a finomabbnál-finomabb ételek és italok, ennek a régiónak a specialitásai.

Az én olasz ABC-met már ismeritek. Bencze Viki, a Culinarium háziasszonya évek óta él a toszkán tengerparton, Viareggióban, ő osztja meg most veletek a toszkán élet ábécéjét.

A, mint Abetone
A toszkán élet nem csak a tengerparton és a dombokon zajlik. Abetone az olasz csizmán végig húzódó Appenninek egyik síterepe. A varázslatos Toszkána nem csak csodás tengerpartot, finom borokat kínál a turistáknak, hisz a téli hónapokban a magasabb hegyek fehér ruhát öltenek, és innentől kezdetét veszi Toszkána sokak által kevésbé ismert arca. Az olasz tartomány legnagyobb síterepe Abetone. A több, mint ötven kilométeres pályarendszer négy völgyben terül el, így közepes mérete ellenére nagy síközpont hangulatát nyújtja. A sípályák részben erdők közt kanyarognak, azonban a magasabb részek, elsősorban a Val di Luce környékén már magashegységi a hangulat.

B, mint Bolgheri

Bolgheri, ez a hivatalosan csupán 157  lelkes olasz falucska igazán különleges ékköve Toszkánának. Hivatalosan Castagneto Carducci része, de míg ez a név nem feltétlenül cseng ismerősen, Bolgheri az egész világon híres.  Egy természetes patkóban található, hisz egyik oldalról a tenger határolja, a másik irányban pedig erdők és hegyek találhatók. Ezen elemek hatására az itt lévő klíma nagyon jót tesz a világhíres szőlőtőkéknek és a legalább annyira világhíres olívaolajnak.

A faluban magyar vonatkozás is felfedezhető, hiszen a Zwack-gyerekek itt nőttek fel, és a szemfüles látogatók a Zwack-család tulajdonában lévő kávézóban még a családi képeiket is megleshetik. További érdekesség, hogy a világ legdrágább borai közül több is Bolgheri borászataiból kerül ki, véletlenül se hagyjátok ki a szupertoszkán fajtákat.

C, mint Cecina

Most nem a tengerparti városkáról szeretnénk Nektek írni, mégha elsőre sokatoknak ez is jutna az eszébe. Cecina, avagy farinata egy toszkán lepény, amit csicseriborsólisztből, vízből és olívaolajból készítenek.

D, mint Dondoli

Sergio Dondoli. Ez a név szerintünk Toszkána sok szerelmesének ismerősen cseng. Toszkána egyik leghíresebb városában, San Gimignanoban a Piazza della Cisternan készíti a világ állítólag legjobb fagyiját a mester. 1993-ban nyert először a csokoládé fagylaltok bajnokságán Rómában majd itt 1996-ban újrázott. Sergio kedvenc téli íze az amadei kakaóból készült csokifagyi, de kihagyhatatlan még a Crema di Santa Fina, ami egy sáfrányos, fenyőmagos fagylalt, a Dolceamaro, ami pink grapefruittal készül, avagy a Rosmarino Baby ami egy levendulás szedres finomság. Ha itt jártok érdemes még megkóstolni a Vernaccia fagyit, ami nem más, mint egy fehérboros sorbet. 

E, mint Elba

Isola D'Elba, vagyis Elba szigete, a toszkán szigetvilág legismertebb darabja. A legtöbbünknek elsőre talán Napóleon jut róla eszébe. Piombino kikötüjébpl indulnak ide a kompok, az út csak egy óra. A sziget legnagyobb városa, Portoferraio, ami a ligur városokhoz hasonlít, a sok színes házaival. A sziget egy hegylánc valójában, ahol a part mentén vannak a nagyobb települések és bent, a hegyeket átszelő utak mentén a kisebbek. A legnagyobb csúcsa a kb. 1000 méter magas Monte Capanne. A szigeten az állandó lakosság kb. 30 ezer fő, de ez természetesen nyáron ennek többszörösére duzzad a sok olasz és külföldi turista miatt.

F, mint Fegato (azaz máj) 

Az egyik legtoszkánabb falatka nem más, mint a crostino toscano, avagy a crostino di fegato, azaz májpástétommal megkent  pirított kenyér.

G, mint Galileo Galilei (1564-1642)

Az olaszországi Pisa városa azzal büszkélkedhet, hogy ott született 1564. február 15-én Galileo Galilei, korának meghatározó polihisztora, matematikus, fizikus, csillagász, akit tanai miatt üldözött az egyház. Nem nagyon tetszett nekik a heliocentrikus világkép.

H, mint Hunczut

Hunczut a Culinarium és az Apollo Viareggio kutyája. 8 éves, feltehetőleg német juhász-malamut keverék, örökbefogadott kutyus. Hunczut nagyon szereti Toszkánát. Legkedvesebb időtöltése a futkározás a garfagnanai régió erdős részein, de nagyon élvezi a kirándulást a dombos volterrai vidéken is, reménykedve, hogy fagyit is eszünk. A legnagyobb kedvenc neki a ligur tengerparti szakasz. Nagyon szeret fürdeni, na és persze visszahozni a botot, amit egymás után százszor a tengerbe dobunk.
A toszkán specialitásokat sem veti meg, lehet az bistecca fiorentina megmaradt csontja avagy egy finom lardo szalonna.

I, mint Involtini 

Vagyis inkább involtini di manzo alla toscana, azaz göngyölt marhaszelet toszkán módra. Olaszországra nagyon jellemző, hogy minden régiónak megvan a maga jellegzetes ízvilága és egy konkrét fogásnál is gyakran régiónként változik, hogy készítik el, mivel ízesítik. Például ennek a mai finomságnak is számos fajtája van: involtini di manzo alla romana, alla messinese, milanese, pugliese,pizzaiola. A mi toszkán stílusú involtinónk aromadús édesköményvirággal és fokhagymás pancettával -szalonnával készül.

L, mint Lardo

Pontosabban lardo di Colonnata, vagyis márványládában érlelt, fűszeres zsírszalonna. Colonnata a Carrara melletti egyik kis bányászfalufalu, ahol régebben szinte csak bányászok és hozzátartozóik laktak. Talán emiatt a nehéz munka miatt volt szükségük az itt dolgozóknak zsíros, tápláló étkekre, ami energiát adott nekik az óriási fizikai munka elvégzéséhez.
A helyi zsírszalonna legalább 3 centi vastag és a vágás után legkésőbb 72 órával feldolgozzák.

A márványkőből faragott ládák falait előszőr fokhagymával kenik meg, majd a szalonnákat darabos sóval maszírozzák és apróra vágott fűszerekkel izesítik, mint pédául a boróka, rozmaring és a zsálya. Aztán a szalonnát a márványládába teszik, amit 6-9 hónapig lezárnak. A szalonna megpuhul és szinte krémes lesz, a fűszerek pedig jól belehatolnak a mélyebb rétegekbe. A lardo-t sokféleképpen fogyaszthatjuk, nagyon finom egy meleg pizzakenyéren, amin szinte átlátszó lesz az olvadó szalonna.

M, mint Mandorle (azaz mandula)

Ha pedig mandula, akkor jöjjön a mi kedvenc toszkán mandulás finomságunk, a cantuccini, ez a kemény mandulás keksz, amit biztosan mártogattatok már Vin Santóba, ha volt szerencsétek megkóstolni.

N, mint Nonna 

Itt a mi egyik kedvenc desszertünk, a torta della nonna, ami egy toszkán specialitás. Isteni, cukrászkrémmel töltött linzertészta fenyőmaggal szórva.

O, mint Ornellaia

A Tenuta dell'Ornellaia borászat alapítása Lodovico Antinori márkihoz fűződik, aki 1982-ben telepítette az első szőlőket, majd ezekből 1985-ben született meg és 1988-ban került forgalomba az Ornellaia első évjárata. Az Ornellaia borai folyamatosan szerepelnek Olaszország legjobb borainak listáján. Érdekesség, hogy 1989-től Gál Tibor volt az Ornellaia borásza.

P, mint Pietrasanta

Viareggio szomszédságában található ez az igazi bohém művészváros. A város főterén és régi belvárosában több kiállítótermet is találhatunk és szinte mindig van valami időszakos kiállítás magán a téren is. A közeli Carrara miatt talán sok művész települt ide az utóbbi évszázadokban és több híres faragó- és szobrászműhely is van.

Q, mint Quattrociocchi

A Quattrociocchi egy ökológiai gazdaság, mely az 1800-as évek közepén, Alatriban, Róma és Nápoly között félúton született. Itt van a gazdálkodók nemzedékeinek egymást követő sorrendje az olajbogyó termesztésére, a zöld aranyra. Az elmúlt 10 évben a legfontosabb eredményeket és díjakat érték el Olaszországban és a világon, hisz egy csúcstechnológiai üzemet vezet Americo Quattrociocchi.

Az olaj igaz nem toszkán, viszont az egyik legjobb a világon. Ha valaki szeretné megkóstolni, beszerezni, akkor Livornóba kell mennie egy olajkóstolásra. Barátunk, Alessandro Camici, a livornoi Oil Bar Caffe Del Mercato tulajdonosa segít nektek, ha igazán minőségi olívaolajat szeretnétek.

R, mint Riccarelli

Ez a mandulás csoda Toszkánához, ezen belül pedig Sienahoz köthető. Egyszerű, könnyen, de nem gyorsan elkészíthető, sienai, elvileg karácsonyi, mandulás aprósütemény, de most már minden évszakban élvezhető desszert. Ínyenceknek ajánlott mellé a VinSanto desszertbor. A ricciarelli receptjét itt olvashatjátok.

S, mint San Miniato

Minden olasz ismeri ezt a nevet, mert a ritkaságszámba menő fehér szarvasgomba - tartufo bianco egyik legfontosabb lelőhelye. Nekem az egész belváros tetszik a rengeteg templommal, terecskével, toronnyal. A város a térség egyik legmagasabb vonulatára épült, messziről is látni a csúcson magasodó tornyot. A Dóm melletti térről vezet fel a jól rejtett lépcső ahhoz a kis füves tisztáshoz, amelyen a 37 méter magas torony áll. Minden év novemberében: San Miniatoban minden évben 3-4 hétig tart a fehér szarvasgomba ünnepe (Sagra del tartuffo bianco), melyen a környéken található értékes gombát lehet megkóstolni, megvásárolni.

T, mint Tagliata di manzo

Toszkánában elsősorban marhából készítik a húsételeket, amiket előszeretettel grilleznek, és kevés fűszerrel, csak némi sóval és borssal, na és persze olívaolajjal leöntve fogyasztanak. A tagliata di manzo tipikusan ilyen húsétel: a marhahús szeletet, csak sóval és borssal ízesítik és például parmezánforgáccsal és rukkolával fogyasztják.

U, mint Uffizi

Az Uffizi Képtárat 1581-ben alapították Firenze központjában. Az első gyűjteményeket a Mediciek bőkezű mecenatúrájának köszönhetjük. Giorgio Vasari tervezte az Uffizi-palotát, aki nemcsak építész volt, hanem a legkiválóbb festők, szobrászok és építészek életrajzírója is. Uffizi olaszul hivatalt jelent, hivatalnak is épült a palota, de oly módon, hogy a földszinten dolgoztak a jegyzők, az emeleteken pedig helyet kaptak a galériák. S ami a legfontosabb, a Mediciek, sok más fejedelmet évszázadokkal megelőzve, rögtön megnyitották az Uffizi Galéria kapuit az érdeklődők előtt. A 46 teremben megszámlálhatatlan kiváló mestermű tekinthető meg, mint az antik szobrok, sienai, firenzei, flamand, velencei, emíliai festmények, miniatúrák, Raffaello, Michelangelo, Rubens, Van Dyck, Bellini.

V, mint Vernaccia

Vernaccia di San Gimignano egy kiváló fehér bor, mely Toszkána kis területén Siena, Pisa és Firenze között fekvő településen (San Gimignano) készítik. Ismert és elismert az egész világon. Jellemzője a halvány sárga színe, ami a korral arannyá válik. Finom, éles, jellegzetes illata van, az íze pedig száraz, friss, testes, jó hosszú, kiegyensúlyozott, jellegzetes keserű utóíz (keserű mandula).

Z, mint Zeffirelli

Az egyik legnagyobb olasz filmrendező és forgatókönyvíró. Shakespeare-adaptációival, keresztény drámáival és operafilmjeivel írta be nevét a filmtörténetbe. Az 1923.-ban Firenzében született, egyike volt az utolsó klasszikus európai rendezőknek. Állítólag Zeffirelli vérkötelékben állt Leonardo da Vincivel, vélhetőleg a reneszánsz polihisztor egyik testvérének leszármazottjaként. A firenzei egyetemen építészetet tanult, majd ez a második világháború miatt félbeszakad: először partizánként, majd a brit hadsereg tolmácsaként harcolt a fasiszták ellen. A háború után visszatért az egyetemre, és egyre inkább a színház kezdte érdekelni. Londonban és New Yorkban mélyítette színirendezői tapasztalatait.  1967-es Shakespeare-adaptációval, A makrancos hölgy-gyel találta meg a saját hangját, ezt tartotta első filmjének. Igazi átütő sikert harmadik játékfilmjével, a Rómeó és Júliá-val ért el.

Mel Gibson címszereplésével készült a Hamlet, ami egyszerre naturalista és intelligens feldolgozása a drámának. Sokan attól féltek, hogy az akkoriban csak akciófilmjeiről ismert Gibson rossz választás volt; de ez a döntés is hozzájárult a formabontó feldolgozás erejéhez.

Majd jött a Jane Eyre, Charlotte Brontë klasszikusa, ami szintén nagy sikert aratott. Ez a filmje minden elemében erős kiállás a nők egyenjogúsága mellett. A rendező gyerekkorát feldolgozó Tea Mussolinivel adózás az őt pártfogásukba vevő angol hölgyek előtt, akik gyermekkorában felnevelték. 2019. júniusában halt meg Rómában.

Neked mi jut eszedbe, ha meghallod: TOSZKÁNA⁉️ 

Akkor jöjjön most valami teljesen bizarr. Halottak napja közeledtével tegyünk egy kört Olaszország legszebb temetőiben , mert Itáliában még a sírkertekben is gyakran erősen koncentrálódik a művészet. Olyannyira igaz ez, hogy egyes olasz temetők igazi túrista-látványosságnak számítanak (például a genovai Staglieno vagy a római angol temető).

Staglieno, Genova

Olaszország talán leghíresebb műemlék-temetője, itt nyugszik az olasz egység egyik atyjának számító Giuseppe Mazzini, és a genovai születésű zeneszerző-énekes Fabrizio de André is. A síremlékek nagyrészt helyi művészek keze munkáját dícsérik. A temető szépsége sokakat rabul ejt, Hemingway egyenesen úgy nyilatkozott a Staglienóról, mint a világ egyik legszebb helyéről.

Cimitero Monumentale - Milánó

Monumentális, 19. századi építészeti komplexumról van szó Milánó kapujában, tele kápolnákkal és jelentős művészeti értéket képviselő műalkotásokkal, sírhelyekkel. Két szektora különösen érdekel, az egyik a zsidó temető része, ahová a nácizmus rengeteg áldozatát is temették, vagy abban az esetben, ha a holttest nem kerülhetett elő a koncentrációs táborból, emlékhelyet állítottak itt az elhunytaknak.  A másik  fontos egység a Famedio elnevezésű rész, ahová a leghíresebb milánóiakat temették, itt nyugszik például Alessandro Manzoni, az első olasz regény írója, de itt helyezték örök nyugalomra a panettonéról ismert Motta-család tagjait is.

                                                                        Családi kripták Milánóban

Cimitero delle Fontanelle, Nápoly

A világ egyik legkülönlegesebb temetője, egy osszárium, ahol a látogatónak konkrétan szembe kell néznie az elmúlás gondolatával, hiszen nápolyiak százainak koponyája és csontjait találjuk majd a sziklába vésett résekben, felidézve a nagy pestisjárványokat, a kolerát, a felkeléseket, a nápolyi történelem véresebb pillanatait.A mai napig járnak ide a helyiek, hogy gondoskodjanak a csontokról vagy itt imádkozzanak. A hagyomány szerint ugyanis a nápolyiak örökbe fogadták ezeket a gazdátlan koponyákat, cserébe úgy gondolták, hogy védelmet kaphatnak. Furcsa módon keveredik itt a vallás és a profán hagyomány.

Cimitero del Verano, Róma

Végtelen területen terül ez a temető, igazi város ez, távolabbi pontjai között autóbusz közlekedik, mégpedig ezen az útvonalon. Annyi fontos műalkotás, szobor és annyi híres ember (Vittorio Gassman, Giulio Andreotti, Vittorio de Sica, Alberto Moravia hogy csak párat említsek) sírja található itt, hogy vezetett túrákat szervez ide a római önkormányzat.

Cimitero delle Porte Sante, Firenze

A temető a San Miniato al Monte templom háta mögött található, alig pár lépésre a piazzale Michelangelo-tól, ahonnan a legszebb kilátás nyílik Firenze városára. Az utóbbi három évszázadban élt firenzeiek alusszák itt örök álmukat, így a Pinocchio szerzője és Franco Zeffirelli világhíres rendező is. Egyes kápolnák valóságos mesterművek, amelyek a nagya firenzei templomokat imitálják és nem hiányozhatnak az aprólékosan kidolgozott síremlékek sem.

                                                                                   Sír kilátással

A kapucínusok katakombái, Palermo

A kapucínus barátoknak közvetlen és mindennapos kapcsolatuk volt a halállal, ez elég jól látszik a palermói Kapucínus katakombákban is. Többszáz mumifikálódott holttestet, csontokat, ruhákat őriznek a termekben és folyosókon. Egyesek függőlegesen, mások fektetve leltek itt nem tudom mekkora nyugalomra akár többszáz évvel ezelőtt.  A leghíresebb tetem a kis Rosalia Lombardóé, egy, az 1800-as években meghalt kislányé, aki annyira jól konzerválódott, hogy a mai napig úgy tűnik, mintha csak aludna.

Cimitero Acattolico, Róma

A Piramide Cestia mögött találjuk ezt a nyugodt, zöld területet, ami szinte menedék a római forgalom káosza elől. A stressz enyhítésében segíthet a temetőben lakó számtalan macska is. Itt nyugszik pár halhatatlan angol költő, így Percy Bysshe Shelley és John Keats is, de itt találhatjuk  Antonio Gramsci és Goethe fiának sírját is.

Keats sírja

Cimitero della Certosa ,Bologna

Szinte szabadtéri múzeum ez a sírkert: árkádok, loggiák, nyílt terek váltogatják egymást. Nem hiányoznak a csodálatosan szép szobrok sem. Itt nyugszik többek között Farinelli, a kasztrált, és Bologna ikonikus zenésze, Lucio Dalla.

Cimitero monumentale di Marcognano, Carrara

Carrara a márvány városa, így nem túl meglepő, hogy temetőjét elárasztják a különböző korszakokon átívelő, eltérő művészeti stílusú fehér márványszobrok.  A temető maga az Apuáni-Alpok lejtőin fekszik, a városközponttól kicsit távol.

Ha úgy adódik, tegyetek egy sétát valamelyik híres olasz temetőben, egészen furcsán megnyugtató lehet, és művészeti szempontból sem elhanyagolhatók.

Visualizza questo post su Instagram

Paesaggi incredibilmente belli: un luogo magico nel cuore delle Alpi al confine di tra tre nazioni: Italia, Austria e Svizzera! Esattamente nella soleggiata Val Venosta, nel lago di Resia, davanti alla maestose montagne della Vallelunga c’è un campanile che emerge dall’acqua rendendo il luogo fiabesco e affascinante. La storia legata a questa immagine da cartolina, purtroppo, è meno idialliaca. Il lago di Resia è il più grande dell’Alto Adige nel comune di Curon e il campanile sommerso rimanda a un triste ricordo. Qui un tempo, infatti, si trovavano tre laghi naturali. Oltre quello di Resia c’erano il Curon e il San Valentino alla Muta. Nel 1950, essi vennero unificati con la costruzione di una diga. L'opera provocò la completa sommersione dell’antico centro abitato di Curon, che venne trasferito altrove. Ringraziamo la bravissima Valeria @vlr.f per la fantastica foto! Seguiteci anche sulle altre due nostre gallerie @trentinodascoprire e @sudtiroldascoprire dedicate alla bellezza della nostra terra! #lagodiresia #reschensee #valvenosta #italiait #fotolaghiditalia #südtirol #lake #ilikeitaly #yallersitalia #dolomiti #italian_places #unesco #ig_altoadige #ig_italia #italiainunoscatto #top_italia_photo #loves_italia #ok_europe #igworldclub #ig_worldclub #instatrentino #altoadigeweb #altoadige #sudtirol #sudtirolo #suedtirol #southtyrol #visitsouthtyrol #altoadigedascoprire #trentinodascoprire

Un post condiviso da Altoadige Südtirol, Italy �� (@altoadigedascoprire) in data: 8 Lug 2019 alle ore 12:58 PDT

S. Giovanni temploma, Ranui – Val di Funes

Nem kell túlságosan eltávolodnunk a Lago di Resia tavától és máris Ranuiban találjuk magunkat, ahol fenséges hegyek lábánál egy magányosan álldogáló barokk templom előtt eshet le az állunk.

Visualizza questo post su Instagram

@andrycurious was amazed when he found this mood with this view. A perfect combination. — � #SanGiovanniChurch #ranui #italy — � @andrycurious — #voyaged #travel #adventure

Un post condiviso da VOYAGED by 9GAG (@voyaged) in data: 12 Giu 2019 alle ore 2:56 PDT

Lago di Braies – Bolzano

A Lago di Braies tó igazi szupersztár. Nyáron smaragdszínben pompázik, télen jég és hó borítja, de minden évszakban tökéletesen megkomponált képeslapnak tűnik.

Visualizza questo post su Instagram

Daily caption struggles! . . . #lagodibraies #italy #photography

Un post condiviso da joni (@jonihedinger) in data: 12 Set 2019 alle ore 11:00 PDT

Libreria Acqua Alta – Velence

Még egy pillanatra maradjuk Észak-Olaszországban, mert nem mehetünk el szó nélkül Velence mellett, de most nem olyan klasszikusokról lesz szó, mint a Sóhajok hídja vagy a Dózse Palota, hanem az Acqua Alta könyvesboltról, ami a dagály érkezésekor a kanálisok részévé válik.

Visualizza questo post su Instagram

Have you ever heard of Libreria Acqua Alta? � It is one of the most original libraries in the world where all the books are piled up in shelves, bath tubs and gondolas! It is a literary universe at your fingertips where you can range to every genres, discovering something magic hidden under thousands of ancient or new books coming from all over the world � #TakeMyHeartEverywhere

Un post condiviso da Francesca & Tommaso • TTTW �� (@takemyhearteverywhere) in data: 24 Giu 2019 alle ore 12:08 PDT

La Reggia di Venaria Reale- Torinó

Venaria Reale kastélya Torinó tőszomszédságában található. A Savoyai királyi család csodálatos rezidenciájának egyik terme, a Galleria Grande, amely a király és a trónörökös lakását kötötte össze, számtalan poszt színhelye. A padló tökéletes geometriája, a hatalmas ablakokon beáradó természetes fény rengeteg sokszívecskés posztnak adott otthont.

Visualizza questo post su Instagram

Beauties from Piemonte ��♥️ . #beautifuldestinations #voyageursdumonde #lonelyplanet #guardiantravelsnaps #iamatraveler #postcardsfromtheworld #speechlessplaces #forbestravelguide #culturetrip #beniculturali30 #best_italiansites #browsingitaly #ig_italia #torino_city #torino #igerstorino #ig_torino #ig_piemonte #bestpiemontepics #reggiadivenaria #venariareale #whatitalyis #italiainunoscatto #piemonte #passionpassport #shotoniphone #cntraveler #mytinyatlas

Un post condiviso da Candice Perrin (@candiceperrin) in data: 25 Ago 2019 alle ore 10:16 PDT

Abbazia di San Galgano – Siena

Nyilván semmilyen olasz témájú ranglista nem születhet meg Toszkána említése nélkül. Drága Instagrammerek, vegyétek célba a siénától kb. 30 km-re fekvő, mennyezet nélküli San Galgano apátságot. Falai pazar keretet adnak a toszkán égboltnak.

Visualizza questo post su Instagram

Abbazia San Galgano� (�: @mysmallbigworld_ ) #italianlandscapes #abbaziasangalgano #sangalgano #sangalganoabbey #toscana #tuscany

Un post condiviso da �� Italian Flavors & Places �� (@italianlandscapes) in data: 7 Feb 2018 alle ore 5:43 PST

Tempio del Valadier – Marche

Ancona megyében járunk. a Valadier templom Frasassi barlangjainak közelében helyezkedik el, csak gyalogosan érhető el, és maga is egy barlang belsejében épült. Elképesztő építészeti remekmű.

Visualizza questo post su Instagram

presents � A R C H E O I T A L Y � P H O T O | @ale_spito • Sanctuary of Santa Maria infra Saxa, Genga | Ancona | Marche | Italy • The Sanctuary of Santa Maria Infra Saxa and the Tempietto Valadier are two sanctuaries and a chapel located at the entrance of the Frasassi Caves, a remarkable system of karst caves in the municipality of Genga, in the province of Ancona. The sanctuary is ancient, its first testimonies date back to 1029. It is a simple stone structure built by Benedictine monks to house a burned image of the Madonna. The small temple or small octagonal temple was commissioned in 1828 by Pope Leo XII, a native of Genga. The white marble structure was designed by Giuseppe Valadier. The chapel once housed a marble statue of the Madonna and Child from the studio of Antonio Canova. The statue is now in the Genga civic museum and has been replaced by a copy. • @ig_italia • Local Manager @lucry_caps @fede_mancio • F E A T U R E D T A G | #igworldclub_archaeology • Selected and text by @_.vegvisir._ • M A I L | igwarchaeology@gmail.com • M E M B E R S | @igworldclub_thematic • F O L L O W | @igworldclub • #thematic_081419 #igworldclub #archaeology #archeology #archeologia #arqueologia #archeologie #archaeologie #antiquearchaeology #archaeological #ancientbuilding #archaeologicalsite #archeologicalsite #ancientarchitecture #ancientruins #ancientcity #ancient #archaeologylovers #heritage #archeotravelers #visitmarche #iloveitaly #ilikeitaly #tempiodivaladier #bellezzemarchigiane

Un post condiviso da � Igworldclub Archaeology®� (@igworldclub_archaeology) in data: 13 Ago 2019 alle ore 3:29 PDT

Casina Vanvitelliana – Bacoli

Nápoly közelben járunk, a Fusaro tó egy aprócska szigetén, Bacoli városkájában, ahol egy elegáns fehér villa kápráztat el. A szárazfölddel csak egy pici fahíddal van összekötve, és különösen alkonyatkor varázslatos .

Visualizza questo post su Instagram

È con un bellissimo tramonto sulla Casina Vanvitelliana di Bacoli che vi auguriamo un buon fine settimana Yallers �� . � @rperazz �Napoli | Campania . � Seguite la nostra pagina e utilizzate il nostro hashtag #yallersitalia per essere inseriti nella nostra galleria. . Foto selezionata da @federica_antonelli_ . ✌️ Vuoi diventare anche tu Yallers? trovi il link in bio . #yallerseurope #yallerscampania #campania #napoli #beautifuldestinations #italia #whatitalyis #casinavanvitelliana #travellingtroughtheworld #thepretrycities #italiait #lonelyplanet #volgoitalia #finditliveit #vsco #italian_trips #wonderfuldestination #italian_places #italy #bbctravel #yallerslife #likeitaly #italian #volgocampania #italiait

Un post condiviso da Italia Yallers ® �� (@yallersitalia) in data: 14 Giu 2019 alle ore 9:55 PDT

Polignano a Mare – Bari

Egy igazi klasszikus: Polignano a Mare strandja Barihoz közel található.Sziklaszirtre épült házak által körbevett tenyérnyi tengerpart, kristálytiszta tengervíz. Meseszép.

Visualizza questo post su Instagram

A town on Italy’s southern Adriatic coast, Polignano a Mare is known for beaches like the white-pebble Lama Monachile, also known as Cala Porto, which is bordered by a Roman bridge. #seeqr #seeqrtravel Photo credit: @ludovicpizzera

Un post condiviso da Seeqr. (@seeqrtravel) in data: 10 Set 2019 alle ore 11:50 PDT

Spiaggia dei Conigli – Lampedusa

A Lampedusán található Isola dei Conigli parját folyamatosan Olaszország és  avilág lgeszebb tengerpartjai között tartják számon, nem meglepő az sem, hogy az Instagramon is tarol. Felesleges itt bármilyen filter, úgy, ahogy van, csúcs!

Visualizza questo post su Instagram

✨�� Buona #Domenica dall’ #IsolaDeiConigli #Lampedusa ��✨ Photo by: @moniafili

Un post condiviso da �� Italia �� (@italian_places) in data: 25 Ago 2019 alle ore 2:16 PDT

Hallottatok már Molise régióról? Nem? Nem meglepő, az olaszok is előszeretettel viccelődnek azzal, hogy tulajdonképpen nem is létezik ez az Abruzzo és Puglia közé ékelődő kis régió. Hegytetőre épült falvak jellemzik ezt a vidéket, melyek elnéptelenedésével az fenyeget, hogy ezek az apró kis települések egyszer csak egy letűnt kor puszta emlékei maradnak. Egyébként nem olyan rossz hely, van némi tengerpartja az Adrián és területének egy része az Abruzzói Nemzeti Parkhoz tartozik, szóval akad azért itt is némi látnivaló. Mégiscsak Olaszország ez.

Ez a jelenség már ismerős, és az erre válaszként kigondolt projekt sem cseng idegenül. Annak érdekében, hogy Olaszország - különösen annak déli része-  ne csak egy, a tengerpartok mentén és a nagy városokban lakott ország legyen kihalt völgyekkel és vidékkel, a helyi és regionális önkormányzatok hasonló módszerekkel próbálják elkerülni az elnéptelenedést. Több helyen ajánlanak egy euróért felújításra váró ingatlanokat azoknak, akik válllaják, hogy az adott faluba költöznek, láttunk ilyet Calabriában és Campania régiókban is ( a teljes lista pedig itt elérhető).  Van ahol az a terv, hogy az ide költöző nyugdíjasoknak teljes adómentességet biztosítanak.

Most Molise is beáll a sorba. Az úgynevezett "aktív rezidensi jövedelem" (reddito di residenza attiva), amivel Molise rukkolna elő azt jelentené, hogy ha valaki egy kétezernél kevesebb lakosú molisei településre költözik (136 ilyen van egyébként)  és vállalkozást nyit, akkor havi 700 euró jövedelemmel támogatja ezt meg a régió. A projektre egymillió eurót fordít a regionális tanács.

Az érintett önkormányzat természetesen ellenőrizni fogja, hogy a kérelmező valóban létesített-e állandó lakóhelyet az adott településen, és főként azt, hogy legyen pontos terve a területen folytatott munkavégzés tekintetében. Amennyiben a program sikeresnek bizonyul, a jövőben még több pénzt fordítanának ennek finanszírozására.

A pályázati kiírást az előzetes információk szerint szeptember 16-án teszik majd nyilvánossá, innentől kezdve 60 nap áll majd az érdeklődők rendelkezésére a kérelem benyújtására.