Nem akartam már nagyon írni a koronavírus-helyzetről, de annyian keresnek aggódva (mármint nem feltétlenül miattam , hanem az Olaszországban élő vagy nyaraló szeretteik miatt aggódva), hogy leírom hát, hogy hogyan is zajlanak most a hétköznapok nálunk.

Piemont nem tartozik a különösebben fertőzött területek közé, eddig hat esetről beszéltek, amiből aztán három mégis negatívnak bizonyult (két tesztet végeznek az érintetteken), három azonban pozitív, egy család, akik pont a szomszéd, nyolcezer lelkes faluban élnek. Az apuka ingázott minden nap vonattal Milánóba, ő hozta haza  vírust. Szóval a mi környékünket nem tarolta le a vírus, ennek ellenére azért egész héten zárva tartanak az iskolák (csütörtökig egyébként is farsangi szünet lett volna), bezérték a mázeumokat, mozikat, színházakat.

Szóval én különösebben nem rettegek,szombaton egész nap a városban (Torinó) sétálgattunk. Tegnap reggel meg elmentem bevásárolni, mert egész héten nem volt rá időm, abban biztos voltam, hogy a szupermarketben levő gyógyszertárra már ki lesz függesztve a "Mascherine esaurite" (azaz elfogytak az arcmaszkok) felirat,de azon naívan meglepődtem, hogy kézfertőtlenítő gél sem volt (Amazonon még lehet találni jól felnyomott áron). Minden tájékoztató anyag hangsúlyozza a rendszeres kézmosás, adott esetben a kézfertőtlenítés jelentőségét, gondoltam, hogy ebben azért legyünk következetesek. Aztán kicsit gyanús lett, hogy minden bevásárlókocsi tele van konzervekkel, paradicsommal, meg WC papírral, a húsos pult meg egyenesen ki volt fosztva.

Ugye van egy kislányom, aki amellett, hogy iskolába jár, két sportegyesületnek is tagja, úgyhogy szerencsétlenségemre több anyukás WhatsApp csapatnak is tagja vagyok, ahol napok óta áramlik a pánikkeltés és a dezinformáció. Egyébként is mindenki folyamatosan linkeket küld, meg jótanácsokat meg bármit, a tévéből már tényleg semmi más nem folyik, tegnap délután már tüntetőleg fogtam magam és átadtam magam a Netflixnek, mert a mexikói drogkereskedők szórakoztatóbbnak tűntek, mint az, hogy azt lessem, hogy van-e újabb halálos áldozat, akikről muszáj tudnotok, hogy egytől egyig idős meberek voltak, az első áldozat a halála előtt már tíz napja kórházban feküdt egyéb panaszokkal, ha nem tör ki a pszichózis, akkor lehet, hogy nem is végeztek volna tesztet rajta, és soha nem jöttek volna rá, hogy fertőzött volt, ugyanígy  a tegnapi, harmadik áldozat esetében, akit onkológián kezeltek.

Ma még egyelőre bejöttem a munkahelyre, de fennáll az esélye, hogy otthoni munkavégzést rendelnek el a hétre, amit nem bánnék, a munkámhoz az esetek 80%-ban elég az internetkapcsolat, csak azért nem él normális esetben a home office lehetőségével a cég, mert amíg a rezsim része volt - nahát-nahát- az olasz kollégák visszaéltek a helyzettel, és az otthoni ADSL kapcsolat helyett a strandra traszportált USB meghajtós internettel próbálkoztak, ami nem bírta a terhelést....

Szóval, mi köszönjük jól vagyunk, alig várjuk, hogy lecsengjen végre a koronavírus, mert Olaszországnak mondanom sem kell, hogy milyen romokat kell majd feltakarítani a gazdaságban, ha megbénul Észak.

Azt pedig elég nehezen hiszem el,hogy Európa más országaiban nincsenek ekkora számban fertőzöttek, inkább az a valószínű, hogy nem fedezték fel őket, mert az orvosok szerint általános esetben a tünetek nagyon hasonlítanak az influenzához, amitől meg ugye nem retteg senki.