Főszabály szerint ezekre a kérdésekre negatív, lebeszélő válaszok jönnek. Én megpróbálom viszonylag semlegesen összefoglalni a lényeget.
Olaszország rendkívül vonzó lehet, ki ne szeretne a tengerpart vagy valamelyik reneszánsz/barokk város közelében élni, minden reggel cappuccinót és cornettót reggelizni a sarki bárban vagy szombatonként bevásárolni a halpiacon? Hát milyen fül az, amelynek nem zene az olasz nyelv?
Ha olaszországi költözésen töritek a fejetek, akkor vegyétek figyelembe, hogy ez nem Németország vagy Svájc, és főleg nem a pár évvel ezelőtti London, ahová majdhogynem elég volt csak megérkezni, kopogtatni egy pár ajtón és ha mást nem is, de mondjuk pizzafutárkodni viszonylag könnyen lehetett. Azzal az eshetőséggel most nem számolok, hogy egy munkahely már tárt karokkal vár itt kinn mondjuk kiküldetés vagy hasonló keretében, mert akkor aztán tényleg csak a dolce vita marad, aggódjanak mások. Ha azonban kalandvágyból szállsz fel a repülőre, akkor ezeket tartsd észben:
Elengedhetetlen a jó olasz nyelvtudás. Az olaszok nem kifejezetten tűnnek ki a tömegből acélos idegennyelv-tudásukkal, így már az első lépéseknél komoly falakba ütközhetünk, ha nem tudunk megszólalni olaszul.Az angol nem elég. Trentino-Alto Adige régióban lehet olyan szerencsénk, hogy megelégszenek a német nyelvtudással, de azért ez Olaszországnak egy elég apró szelete. Arról nem beszélve, hogy a társasági életünknek is elégg betesz, ha nem értünk szót az ismerősökkel és csak kézzel-lábbal mutogatva fejezzük ki magunkat. Bár ez utóbbi alkalmazásában eléggé profik ezért az olaszok is. Az olasz mellett azért beszélj jól más nyelveket is, mert ez lesz az, amiben kitűnsz majd a tömegből és vonzóvá válhatsz a munkaerőpiacon is.
Az olasz munkanélküliségi ráta 9,7% (2019. július). Ez tény, az is tény, hogy ez nem tükrözi a valóságot, mert a fekete munka hihetetlenül elterjedt, de te nem feketén akarsz dolgozni, úgyhogy munkakeresésnél számolj azzal is, hogy a munkáltató az olasz jelentkezőt fogja preferálni, főleg ha az hivatalosan is munkanélküli, mert az államtól támogatást kap erre. Ahhoz, hogy te legyél a nyerő, ahhor ki kell tűnnnöd az olasz jelentkezők közül.
Legyen egy jó üzleti tervetek. Ha vállalkozni szeretnétek, hajrá, de már otthon dolgozzátok ki ennek a részleteit, amit lehet nár indítsatok el Magyarországról, de vegyétek figyelembe, hogy az ügyintézés miatt elég sokat kell majd ingázni, Olaszország nem az a típusú hely, ahol besétálsz az ügyfélszolgálatra és dolgod végeztével jössz ki. Elég valószínű, hogy több randitok is lesz.
Hatalmas különbségek. Ezt nem tudom eléggé aláhúzni. Olaszország nagy. Nagyon nagy. Akkor különbségek vannak országon belül mind gazdasági helyzet, mind munkalehetőségek, mind mentalitás területén, hogy az hihetetlen. Amit én tapasztalok északnyugaton az lehet, hogy teljesen más mondjuk Toszkánában, és akkor még nem mentem el Calabriáig. Ha olaszországi költözésed elsődleges célja a munkavállalás, és nem a szerelmedhez jössz ki , ami egyébként a legáltalánosabb forgatókönyv, akkor Toszkánánál vagy Emilia-Romagna régiónál ne merészkedj délebbre,de jobban jársz ha északon maradsz valamelyik nagyobb város vonzáskörzetében.
Legyen tetemes tartalékod. Az első időszakban rengeteget kell költened, már csak akkor is, ha egy lakást akarsz kivenni, hiszen ennek első körben legalább három hónapi bérleti díj az ára (ebből egy az ügynök honoráriuma), és jó olasz lakás szerint valószínű, hogy a kecóban nem lesznek bútorok, de még konyha sem, így aztán mindennapos vendég leszel az IKEA háza táján is. Másik lehetőség, hogy olyan munkát keresel, amivel szállás is jár, ez idegenforgalmi szezonban nagy tengerparti hotelekben esélyes, vagy kevésbé vonzó, de annál inkább keresett idősgondozói állásban. Nem viccelek, nálunk északon folyamatos hiány van ebből a figurából, olaszok nem szívesen csinálják, úgyhogy a legtöbb gondozó román, akiknek rendes szerződést biztosítanak, van fizetett szabadságuk, és a lakásuk is biztosított.
A bürokrácia ki fog készíteni. Kafkai kalandokban lesz majd részetek, sőt néha az őskorban érzitek majd magatokat.MInden ügyintéző mást mond, első blikkre szerintük semmi nem lehetséges, ha más kifogást már nem tudnak találni az elzavarásotokra (mégiscsak jár nekik a kávészünet), akkor majd elküldenek illetékbélyegért (ami egy csomó esetben egyébként nem is szükséges). Kisebb településeken legalább annyiban jobb a helyzet, hogy kevesebbet kell várni, mindneki mindekit ismer, emiatt egy kedves mosoly vagy néhány baráti parola és gördülékenyebben megy az ügyintézés. Ha azonban Milánó vagy Róma valamelyik kerületi hivatalában vársz a sorodra az Isten irgalmazzon neked!
Ne legyenek vad álmaid. Ha találsz alkalmazottként állást, az első körben biztos, hogy csak pár hónapra fog szólni, aztán ha tetszetek egymásnak, főleg, ha te tetszel a munkaadódnak, akkor folyamatosan hosszabbítgatja majd a szerződésedet. Ezzel három évig játszhat, ezután köteles lesz határozatlan idejű szerződést adni neked. Ennyi idő kell ahhoz, hogy merj nagyobat álmodni, hitelt felvenni, lakást vásárolni, mert amíg határozott szerződésed vagy, nyilván adósnak sem vagy annyira kívánatos.
A kezdeti időszak mindenkinek nehéz, nyilván sokkal nehezebb, ha nem vár kinn egy támogató család, ha nem úgy indulsz, hogy legalább a fedél megvan a fejed felett, de ha a fentiekkel tisztában vagy és komolyan veszed, már majdnem fél siker. Az én konklúzióm: én megtaláltam az édes életet, az egyensúlyt, megtanultam értékelni a szépet, a finomat, hozzászoktam ahhoz, hogy mindig valami mutatóssal vagyok körülvéve, hogy jókat eszünk, hogy minden színes és zajos . Szeretem.
