Az olaszok imádnak shoppingolni. Jó persze, ki nem, de itt valahogy mégis van egy különös bukhéja a szezonvégi leárazásoknak. Egyrészt mert tényleg szezonvégiek, tehát január legelején és július végén. városonként pontosan meghatározott menetrend szerint indulnak, másrészt meg, mert tényleg mindent kisöpörnek a padlásról, következő szezonban biztosa nem fogják visszacsempészni a megmaradt cuccot a polcokra.

Mifelénk január 3-án kezdődött az őrület, és jómagam bár csak mérsékelten veszek benne részt, tekintettel arra hogy szerencsémre én a karácsonyi szezonban Magyarországon már kiélhettem magam, azért teljesen nem kerülhetem meg, és nem is akarom, na. Az emberek szombaton már mámorosan álltak sorban nyitáskor az üzletek előtt, és azóta is simán pankrációznak egy-egy menőbb darabért. 

Komolyan veszi a leértékelést a  kedves vásárlóközönség is, a boltok tömve vannak, úgy járkál mindneki a megtömött bevásárlószatyrokkal, mintha kötelező lenne, ismerek olyanokat, akik konkrétan kirándulást szerveznek a nagyobb outletekben, ahol ilyenkor extra minuszok röpködnek.

A kereskedők egyelőre örvendeznek, a tavalyi trendek megváltozni látszanak, eddig többet költenek az olaszok, úgyhogy mindenki, hajrá, előre, adjunk egy kicsit ennek a lankadó GDP-nek!