olaszmamma

kalandozások,kóstolgatások,kacarászások és kámpicsorodások Itáliában

Bologna hét titka

2020. január 03. 18:32 - ricchiepoveri

Sümegh Réka nemrégiben az olasz tészta manufaktúrák világába kalauzolt el, most pedig igazi bennfenntesként Bologna kevésbé kitaposott ösvényein kalauzolja az úti könyvek tippjein túl a profi utazókat.

Bologna a tudós (“dotta”), Bologna a zsíros (“grassa”), Bologna a “vörös” (“rossa”). Gyakran illetik ezekkel a jelzőkkel Olaszország egyik legizgalmasabb városát. “Tudós” mert Európa első egyetemének otthonaként majd’ ezer éve híresen nyitott és haladó gondolkodású diákváros, szellemi és kreatív központ. “Zsíros”, mert évszázadok óta páratlan gasztronómiai kultúrával és vendéglátó szcénával büszkélkedhet. “Vörös”, ugyanis a középkor óta a téglák, illetve a piros különböző árnyalataiban pompázó házfalai védjegyévé váltak. A már az etruszkok által is lakott település a római időktől kezdve fontos kereskedelmi centrum - a “vörös” a Ducati és Ferrari gyárakat is jelöli, amelyek a Lamborghini és Maserati cégekkel együtt Bolognát és a régiót a “motorok földjévé” teszik (la “terra dei motori”).

Híres tornyai mellett csodaszép templomai, palotái, múzeumai és persze a tömérdek jobbnál jobb trattoriája miatt látogat ide a legtöbb turista. Ha Bolognához további három tulajdonságot kapcsolhatnék, az a szellemesség, extravagancia és titokzatosság lenne. Ez utóbbihoz íme, egy kis ízelítő a város legendás pontjaiból:

  1. Ablak a “Kis Velencére”

A Via Piella-n található egy kis ablak, amely Bologna rejtett csatornáinak egy szeletére nyújt rálátást. A vízi utak egykor fontos szerepet töltöttek be a város életében: azontúl, hogy a több száz helyi vízimalmot ellátták energiával, kereskedelmi útvonalként funkcionáltak és az Appenninekből érkező erek, patakok vizét vezették el. A 19. századtól kezdve java részüket felszámolták és átadták helyüket a gyalogosforgalomnak.


07ce2e4f-0b84-4abc-93c8-ca19295e50f4.jpeg

  1. A “cannabis védelem”

A város egyik ütőere, a Via dell’Indipendenza és a Via Rizzoli találkozásánál kivételesen érdemes egy pillanatra a lábunk elé nézni. A járókelők három, a mozaikokba rejtett feliraton gyalogolnak át nap mint nap. Ezek a következők: “panis vita”, “vinum laetitia” és “canabis protection”, vagyis “a kenyér élet”, “a bor öröm”, “a kannabisz védelem”. Ez utóbbi felirat Bologna múltjára utal, ugyanis a főként textíliákhoz és kötelek készítéséhez használt kender évszázadokon keresztül a város egyik legfontosabb bevételét jelentette.

 

  1. A drót nélküli utcai telefon

A Piazza Maggiore-n található Palazzo del Podestá árkádjai alatt furcsa jelenetek szemtanúja lehet az egyszeri turista. Ijedtségre semmi ok, a boltívek alatt a négy sarokban a fal felé forduló személyek nem közterületen végzik dolgukat, büntetésben sincsenek, de még csak bújócskát sem játszanak. Ők a város első drót nélküli telefonját tesztelik: ha megkérünk valakit, hogy a velünk átellenben lévő sarokban a falhoz fordulva suttogjon valamit, tökéletesen érteni fogjuk a szavait.

9c4d9099-efe8-4ef2-9957-9186fa2032c2.jpeg

  1. Neptun-szobor

A Piazza Maggiore tőszomszédságában álló szökőkút és szobor Bologna legismertebbje. Ahogy Szerb Antal fogalmazott, az istenség “Olaszország legirigylésreméltóbb embere a szememben, mert állandóan hideg víz ömlik rá négyfelől.” A szobor arról vált híressé, hogy megrendelője arra utasította az alkotót, Giambologna-t, hogy a tervezettnél jóval kisebbre faragja Neptun férfiasságát. A művész azonban élelmes megoldással állt elő: ha a szobrot bizonyos szögből nézzük, Neptun kinyújtott mutatóujja azt a hatást kelti, hogy „hősünk” (a bolognaiak így becézik) bizony komoly mérettel büszkélkedhet.


3c5f4e67-2055-4321-8f23-a82f5388bcc7.jpeg

  1. A három nyíl

A két toronyhoz közeli utcában, a Strada Maggiore-n található Casa Isolane egyik része egy impozáns középkori faárkád. Híressé mégis a három, tetőbe fúródott nyíl tette, amelyek közül én egyelőre csak egyet fedeztem fel és azt is nagy nehézségek árán tudtam csak lefotózni, olyan könnyen beleolvad környezetébe. A legenda szerint három jobbágy egy helyi kereskedőt akart megölni, amikor megpillantottak a szomszéd ablakban egy csodaszép, meztelen nőt, így elvétették az irányt.

332bb26b-a488-40a4-b425-d9f80eaaf01d.jpeg

  1. 666 boltív

Bologna 35 km hosszú, szemet gyönyörködtető árkádrendszere egyedülálló. Ahogy (a világviszonylatban is) leghosszabb, 3,8 km-es, a San Luca bazilikához vezető árkádja is, hiszen éppen 666, számozott boltív sorakozik egymás mellett. Emlékezetes végiggyalogolni rajta, egyrészt mert elég sokat kell hegymenetben felfelé haladni, másrészt a páratlan kilátás miatt (egyik oldalon a bolognai dombok, a másikon a város panorámája). A San Luca olyan a bolognaiaknak mint a sarki csillag a tengerészeknek: bárhonnan is közelítik meg, a fényeit látva hazatalálnak. 

e96eb0f4-4b7c-436f-aed5-a7cde5525213.jpeg

  1. A bort ontó szobor

Az egykori gettó egyetlen, mai napig megmaradt bejárata az a boltív, amely a San Donato templomot köti össze a Manzoli-Malvasia palotával. Úgy tartják, hogy a maszk a boltíven arra szolgált, hogy amikor a palota gazdag tulajdonosainak valamely tagját zászlóvivővé neveztek ki, a nagy ünneplés során a szobor száján keresztül folyathassák a bort az ünneplő tömegnek.

3f78d4a9-f6a1-48d1-afa0-d9f24d80f9f1.jpeg

7+1 “Panum resis”

Az utolsó tétel talán a legkevésbé érdekfeszítő, ám annál rejtélyesebb. Állítólag a Bolognai Egyetem Via Zamboni-n található egyik előadótermének padjára azt a feliratot vésték, hogy “Panum resis”, amely kifejezés arra utal, hogy „a tudás minden döntés alapja”. A feliratot viszont eddig senki sem találta meg, úgyhogy jó kutatást!

 

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://olaszmamma.blog.hu/api/trackback/id/tr6015392148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kiskutyauto 2020.01.04. 16:51:21

Szinte minden olasz város ugyanilyen... igen, tornyok, zegzugok, titkok, templomok, kajáldák blablabla... aki soha nem volt, még vagy csak egyszer-kétszer annak persze szuper... meg nyilván van aki imádja és nem tudja megunni (vagy épp annyira együgyű), de akkor legjobb odaköltözni és akkor bámulhatja mindennap ugyanazt... az északi városok mind egy kaptafára mennek, bár tény és való hogy rájuk lehet nagyon hangolódni és akár egy életen át élvezni a hangulatukat...
Nemcsak hogy olasz, de európai városok sem adnak semmi újat valójában, akárhogy erőlködnek, ha országonként megjártál 3-at legalább.... egy idő után már azt sem tudja az ember éppen melyikben is van... Az olaszoknál ami extra szerintem, nyilván Róma és Velence mellett (amiket szintén meg lehet unni, bár Rómát inkább azért, mert lehetetlen mindent megnézni, annyira tele van "tömve" műemlékkel és persze emberekkel, hogy már inkább fárasztó), még szerintem Cagliari, Palermo és Szirakuza illeve a Nápoly környéki városok, pl Baiae, Cumae, Pouzzoli, aztán kicsit délebbre a Vezúv károsult ókori romvárosok, mint Pompeii és Herkulenaum és Torre del Greco illetve még a közelben Paestum ógörög romváros, tehát nem római, hanme ógörög! Na igen... ezek izgalmasak a RÓMAIAK ELŐTTI ROMOK! Azt mind meg kell nézni. Nápolyt és Szirakúzát sem rómaiak alapították, csak elhódították a görögöktől... ezekben a városokban, sokkal több a titokzatos alagútrendszer, föld alatti romváros, különféle úgymond pogány kultuszhely és persze rejtelem... (ha valamelyik településnevet hibásan írtam netán, nem kell vele törődni, azért beazonosítható, akit érdekel... ;) )

Attilajukkaja 2020.01.04. 19:21:01

Érdekes írás.

@kiskutyauto:
"van aki imádja és nem tudja megunni (vagy épp annyira együgyű)"
Irigylem a magadfajta rendkívül eszes beszólókat, bár sajnálom, hogy olyan gyorsan megunsz mindent, amiből már láttál kettőt-hármat. :o))))

kiskutyauto 2020.01.04. 19:26:03

@Attilajukkaja: Többet árultál most el magadról, mint hinnéd barátom... közben rólam semmit valósat sem írtál... de hát én is imádom az ilyen magadfajta rendkívül eszes beszólókat...

Brix 2020.01.04. 20:01:51

@kiskutyauto: Bologna teljesen különböző hangulatú mint Róma vagy Velence, talán a legjobb hangulatú, legkulturáltabb város egèsz Olaszországban ...valódi közèpkori hangulat, mozgalmas, pezsgő , meglepő , rengeteg fiatal, nem kicsi , nem nagy, èppen megfelelő....Aki teheti látogassa meg, mert fantasztikus èlmènyeket ad ez a város!

kiskutyauto 2020.01.04. 20:07:57

@Brix: Persze nyilván kell egy közös nevező, közös alap az ilyen eszmecseréhez. Én pl azért két fő okból nézek városokat, az egyik, hogy a vizeket figyeljem, folyók tavak (ha vannak), a másik pedig a történelem, méghozzá hangsúlyosan antik történelem (a többi nem érdekel)... Nem megyek azért városba, hogy drappban csináljam ugyanazt, amit magyar városokban is tudok mint urbanizációs tevékenység... a múzeumok és templomok kimondottan irritálnak, be nem teszem a lábam... pl a történelmi helyszíneket belépő, kerítés és tömeg nélkül szeretem nézegetni, a maguk valójában, akár napokon át is... tehát csodabogár különc vagyok.... végülis nem mérvadó...

shadowboxer 2020.01.04. 20:16:06

Nekem nagyon tetszett a temeto (Certosa di Bologna) - anno fel napot ott toltottem a gyonyoru szobrok es muemlekek kozott bolyongva, lenyugozo hely!

Attilajukkaja 2020.01.04. 20:38:21

@kiskutyauto:
"Többet árultál most el magadról, mint hinnéd barátom..."
Nem hiszek semmit, azt viszont tudom, hogy te nem vagy a barátom. Ne próbálj közvetlenkedni!

"közben rólam semmit valósat sem írtál... "
Nem is én írtam rólad, hanem te magad. :o))))))))

Brix 2020.01.04. 20:59:52

@kiskutyauto: Az ókori\antik emlèkek többsègükben romok, általában nem nagy èlvezet látogatásuk...Ahhoz hogy megérts valamit egy törtènelmi korból , el kell menni valamilyen múzeumba, ahol rèszletesebben tanulmányozhatók a kultúra tárgyi emlèkei...
Akit a közèpkor èrdekel , a rengeteg csodálatos templom , különleges látnivalók, és a mozgalmas hangulat, annak Bologna tökèletes. Szinte minden úgy áll , ahogy a közèpkorban ...Nekem a kedvenc városom a világon, pedig voltam már pár helyen ...Mindenkinek csak ajánlani tudom Bolognát!

élhetetlen 2020.01.04. 22:35:40

@kiskutyauto: Sajátságos darab vagy. Minden város egyforma. Egyszer meghívtam Francia országból egy srácot öt napra. Város megmutatás, benne a Mátyás templom, a Bazilika, a harmadik templomnál azt mondta, hogy mind egyforma. Ja, ha a részletek, egy festmény nem játszik.Ilyen vagy te is. A szerinted izgalmasak, pl. Pompeii,”. Meg nyilván van aki imádja és nem tudja megunni (vagy épp annyira együgyű), de akkor legjobb odaköltözni és akkor bámulhatja mindennap ugyanazt... Melyik általad izgalmasnak talált városba költöztél oda (Pompeii) , hogy ezzel jössz, hogy, ha valaki Rómát izgalmas turista célnak találja, akkor költözzön oda? Sekélyes vagy, és nagyképű is, nem jó felállás. Csak a hülyeségedből egy szelet: “akkor bámulhatja mindennap ugyanazt...”. Te hetente költözöl, hogy ne mindennap ugyanazt bámuljad? Mennyit ér a szöveged?

SarahConnor 2020.01.05. 08:40:17

Látnivalónak javasolnám még Villa Ghigit. A városközpontból egy kellemes séta, és utána hegynek fel! Nem brutális hegymenet azért, szép kiépített sétány eszméletlen kilátással az egész városra. Legfelül egy templom várja a látogatót pihenővel, és nyilván a legszebb kilátással. Azt tapasztaltuk, hogy a szabadidejüket töltő, ráérő olaszok napközben is fenn vannak, pihennek, olvasnak, piknikeznek vagy sportolnak odafenn. Ugyanúgy, mint a San Lucában.

Bright side of life 2020.01.05. 09:07:36

Jó írás, köszönöm!:)

A 6. pontnál írod, “A San Luca olyan a bolognaiaknak mint a sarki csillag...”
Ebben a formában nem annyira San Luca, mint inkább Lucia (San nélkül) a helyi örömlányok üdvöskéje...:).
Szerintem a Sarkcsillagra gondoltál, bár ki tudja, lehet, hogy a város éjszakai életének nevezetességeit is tanulmányoztad és tudat alatt ez köszön vissza.:)

Bright side of life 2020.01.05. 09:21:13

@kiskutyauto: mindenkinek megvan a maga érdeklődési köre, ha Téged a rómaiak előtti kultúra emlékei érdekelnek, szíved joga.

“ Én pl azért két fő okból nézek városokat, az egyik, hogy a vizeket figyeljem, folyók tavak (ha vannak)...” - ezt viszont nem értem, minek ehhez neked város?

kiskutyauto 2020.01.05. 16:38:57

@Bright side of life: Kösz a megtisztelő kulturált kérdést (ami elég ritka a csodálatos magyar troll kavalkádban)...
Bizony, nagyon fontos, hogy városi vizekről írtam... melyek nyilván elsősorban folyók, de patakok és tavak is vannak itt-ott, pl a Rákospatak egy részénél mai napig találnak adekvát leleteket egy helyen, ahol embereket végeztek ki tömegesen.
A városi vízek, pláne ilyen helyen, mint Bologna, de mindenütt máshol is többé-kevésbé, régi nagyvárosokban rengeteg, romot, roncsot, kincset tartalmaznak, szinte minden történelmi korból... Vannak városok, melyek tudjuk, hogy szinte a történelemmel együtt alakultak ki (ha jól tudom, de most nem nézek utána bocs, Bologna sem olasz város volt, valaha, hanem legelőbb kelta, aztán etruszk, ezután kebelezte be Róma, majd olasz lett)...
Ez már érdekes önmagában nagyon, hiszen élő történelem... de túl ezen, nagyon érdekes pl egy városon belül, hogy korábban hol folyt az a folyó, mert így találtak pl a földben mélyen teljesen ép ókori ill középkori hajóroncsot, ami elsüllyedt vagy elsüllyesztették, a folyót közben szabályozták, vagy csak természetes okokból változott a medre; a régi meder "elhalt"... feltöltődött, akár szintén természetesen, előbb iszap, majd humusz, sóder stb, mittudoménmi, tökmindegy... vagy éppen tervezetten betemették a mocsaras területet (hiszen először minden ottfelejtett holtág azzá válik ugyebár) és földművelésbe kezdtek a jó tápos talajon, mígnem a város bekebelezte a területet... és a házak és utcák alatt ma, ha megtudjuk hol folyt a folyó, csinálunk csodálatos szkenneléseket, és feltűnhetnek a föld alatt bizony konzerválódott hajók... na pl sok egyéb ok mellett ezért is... ;)
A vikingek temetési hajói sem biztos, hogy eltemetve lettek, hanem jó eséllyel inkább egy holtágba vagy kis tóba elsüllyesztve, majd azután vagy szándékosan vagy természeten módon temetődtek be csúnyán fogalmazva... ugyebár egyre többet találnak a "puszta közepén" úgymond tökéletes állapotban... azért 1-2 ezer éves hajóroncsokat nézegetni, ha esetleg kiemelik (mert jó párat otthagynak és visszatemetnek inkább egyelőre, hogy majd kitalálják mi legyen vele. De vissza az olaszokhoz... ott is találtak már furcsa helyen hajókat, pl a Nemi tó ugyebár Calligula két óriási palota-hajója volt közel 2000 éven át a tó fenekén nem is mélyen, ráadásul érintetlenül iszapba süppedve (újabban vélelmeznek még egy harmadikat is, aminek keresése éppen folyik), a másik kettőt a Duce kiemelte anno, kiállította, majd a múzeum porig égett és elenyésztek, méretarányos modelljeik ma is ki vannak ott állítva a csarnokban, amit emiatt építettek, a Nemi tó Partján, nem messze a görög eredetű Artemisz, majd római Diana szentélytől, ami szintén a tó völgyében állt... Olaszországban a városi vizeknek extrém jelentősége van, az ókor tekintetben, hiszen már a fejlett antik görögök is szerettek a tengerről behajózni a város közepére és a nemes, csak kilépett a stégre a palotája hátsó kertjébe... keresztbe-kasul szabdalták a birodalmaikat hajózható csatornákkal, ha a folyók nem voltak alkalmasak (pl egy ős-Tisza ilyen volt, olyan kanyargós hogy beleőrültél mire végighajóztad egy nagyobb gályával, sőt többször el is lehetett akadni vagy akár süllyedni... egyszerűbb volt nem messze egy csatornát kivágni, szinte pont hajó szélességben... Magyarországon is van ilyen, ami mai napig létezik, mégpedig a Sárvíz! Az oda-vissza forgalmat bonyolított, tehát római hajók haladtak rajta le-föl... Ilyen szemlélettel csak úgy sétálva... nagyon sok érdekes dolgot lehet észrevenni, pl ókori hídpillér töveket... kikötő romokat stbstb amelyek mellett a turistazombik elsietnek észre sem véve azokat, rohanva a következő kajáldához, ahol hízlalhatja tovább a kövér valagát... (tisztelet a kivételnek), nem értik, nem látják, micsoda izgalmas elfeledett ősi csodák vannak mindenfelé... (tudom most fog jönni egy újabb bősz gőgös troll kioktatni, hogy de ő így meg úgy meg amúgy, de ahogy eddig sem olvastam az ilyen válaszokból csak két szót, amiből már kiderül hogy milyen kategóriájú beírás, úgy továbbra sem...így az epe, amit ki akart rám köpni, bent maradt... XD )

Bright side of life 2020.01.05. 18:47:26

@kiskutyauto: köszönöm a - minden tekintetben - kimerítő választ.:)
Érdekes téma, de - talán a műfaji korlátok miatt - kissé konfúz módon adtad elő, keverednek korok, kultúrák, a trollok és a tömeges idegenforgalom kárhoztatása.
Nyilván a víz szerepe egy város történelmében meghatározó, egy tó/folyó/tegeröböl/forrás komoly telepítő tényező.
Annyira nem vagyok otthon a témában, tudnál említeni egy-két antik csatornát, amelyen keresztül az arra érdemesek a kertjükbe behajózhattak?

kiskutyauto 2020.01.05. 22:33:58

Nézd, értem a cinizmusod, nyilván ilyet nem fogok tudni konkrétan többet is, de ami speciel minket érint, tudomásom szerint, az legelőbb Gorsium és környéke nyilván és az ottani ma Sárvíznek nevezett egykori ókori csatorna. Emellé illetve ehhez (is) épült a Gorsium városa, melynek nagyon komoly (bizony kertek alá, vagy akár fölé haladó) hajózócsatorna rendszere volt. A Sárvíz ami a Balatont, a Dunát, és a Siót kötötte össze, egy javarészt hajózható csatorna hálózat volt. ami abszolút antik komplexum volt és akkori állapotában lehet mondani, hogy római gyártmány (mert amúgy nem ők kezdték építeni, azaz nem ők építették meg a korábbi változatát...) Ma is megvan "vázlatosan", csak már más néven és elszeparálva, egymástól az alcsatornák nyilván, hiszen senki nem akar kihajózni a pl balatoni-dunai flottával a Fekete tengerre, mint ahogy akkor meg igen... Gorsium eköré épült; ergo sok esetben előbb a csatorna rendszert építették meg, majd jöttek a települések vagy akár nagyváros, a legalkalmasabb helyekre (borzasztó gyorsan építkeztek és hatékonyan, speciális betonjuk volt, gyorsan kötött, gyorsan szállítottak a csatornákon hajón, tehát nem kínlódtak sárban elakadt szekerekkel és lesben álló martalócokkal. A szállító hajóik, de bármi más hajójuk mellett is persze (mellett a parton, mindig ment egy-két biztosító légió, akár mindkét oldalon, hiszen ezek keskeny és egyenes csatornák voltak ugyebár, úgy kialakítva, hogy partjaikon zavartalanul lehessen menni, de az egész rendszer mégsem látsszon messziről, tehát sok esetben sánc is és növényi "takaró" is védte). A korabeli térképeken nem voltak rajta, csak a római titkosokon! Behálózták a birodalmat és nyilván szinte mind tönkrementek vagy át lettek építve, beépítve, nem csak, mert nem tudott a pórnép róluk, hanem mert ha tudtak, gyakran direkt rombolták gyűlöletből (és volt is okuk a népeknek rá a felszabadulásuk után) de el nem tűntek. Ma is, 20 km-es körzetben, bárhol az egykori Római birodalom területén (nyilván kivéve a magas hegyvidékeket), érintetlen sík terepen, folyók közelében, főleg alföldeken, meg tudom mutatni a római csatornák nyomait, sőt a római utak helyeit is sokfelé. Négyzetrács mindenfelé. Szinte mind valamilyen rom-árok. De persze híres a Tiberis csatorna az Orontész csatorna, mind a tengerrel kötötte össze az adott folyót, illetve a nem járható szakaszát a folyónak váltotta ki; mind működött a Római birodalom kezdetétől. A kisebb csatornák, amik a "kert aljába" vitték a nagyurat, nyilván a legnehezebben megtalálhatók, de ha valaki figyelmesen jár, talán erre is találhat nyomokat. pl Sárvíz partján ugyebár a Seuzo villa, ott nem kellett semmi, mert a part ott volt a birtok szélén... Duna-delta ókori csatornarendszere teljesen el is tűnt Róma bukása után, bár nem tudom hogy a Keletiek miért nem tartották karban, hiszen még évszázadokig uralták... sőt akár az oszmánok is vigyázhattak volna rá... de nyilván mivel "ősi átkozott pogány" építmény volt, meg sem nézték általában hogy van-e haszna vagy sem, csak rombolták... Ezeket a rendszereket nem a rómaiak kezdték építeni, hanem a görögök és kelták! Tehát valójában nem a rómaiak voltak az első és abszolút zseniális építők és mérnökök. Egyáltalán kik a rómaiak? Egy jobbára kihalt vegyes nép; latinok, olyan mint ma az USA népe és abban mondjuk az angolok. Meg lehet mondani valójában milyen nemzet? A római nép görög-latin-etruszk és fővonal és még egy sor alnemzet, melyek domináltak, mint polgári társadalom és még sok tucat rabszolga nemzet, mint gótok, gallok, mórok, punok, szlávok stb (ezért is volt hatékony építkezés, mert egyfelől nagyon sok mindent csak ÚJJÁ építeni, tatarozni kellett vagy kibővíteni esetleg, a meglevő alapra, vagy éppen csak a tetőt rátenni, továbbá rabszolgák nagy tömege dolgozott rajta) ugyanez igaz sok vízvezetékre és szennyvízcsatornára (amiket ugyebár föld felett vezettek és bizony volt hajózható magas vízvezeték is ám) és így az ivó és öntöző vízzel együtt tudott a haciendáig hajózni a nagyuraság...
A rómaiak felismerték, hogy a korábbi ógörög birodalom kiépített és fejlett közmű és közlekedési infrastrukturális rendszerei vannak mindenfelé Eurázsiában, különböző állapotokban, de többsége, legalábbis újraépítés szintjén használható. A hajózási örökség is görög, etruszk, pun és főníciai, amit továbbvittek a rómaiak. Amit ők az Eurázsiai illetve Euroatlanti birodalomhoz mint újítást adtak, a gőg, erőszak, zsarnokság és vad hódítás... ezt a latinok mellett a perzsák, trákok és makedónok hozták be egyébként, akik szintén, legalább részben csatlakoztak a rómaiakhoz, tehát e birodalom valójában az első EU azaz EAU volt. Technológiában, és szakrális misztikumban semmit nem tudtak fejleszteni, csak átvenni és lerontani max. Róma egy vályog parasztfalu volt, mikor Egyiptom, a perzsák és hellének is már hajóztak, piramist és kolosszusokat építettek. Aztán ugyebár legelőbb a görögök a punok és egyiptomiak kezdek hódítani, bekebelezni Európát. Róma úgy 1000 évvel később jött csak..
süti beállítások módosítása