Olasz konyha kapcsán természetes, hogy kapásból pizzára és tésztára asszociálunk, de meg lehet szépen nyugodni, a talján gasztronómia nyomokban azért tartalmaz egyéb elemeket is. Ilyen a farinata. Olcsó és finom streetfood, egy adagot egy euró körül vesztegetnek, rohanós ebédszünetekben ideális.
A farinata egy csicseriborsólisztből készült ligúr étel, elkészítéséhez elég annyit konyítani a konyhaművészethez, mint tyúknak az ábécéhez, de ha szebben akarjuk kifejezni, több szív kell hozzá, mint tapasztalat. Elegendő összekeverni a csicserilisztet vízzel és olívaolajjal,fűszerezni, majd egy tepsibe önteni és kisütni. A farinata még a Római Birodalom idejében született, ekkor a katonák a csicseriborsós keveréket a pajzsukon sütötték ki .
Hagyományosan a farinátát réztepsiben és fatüzelésű kemencében illene készíteni, a leghíresebb genovai lelőhelyén, a Sa Pesta nevű vendéglőben a mai napig így készül.
A farinata rendkívól tápláló, tele van növényi fehérjével, és olyan ásványi anyagokkal, mint kálcium, vas és foszfor, emelltt C és B vitaminforrés, de a legjobb, hogy gluténmentes, úgyhogy kíváló eleme a manapság menő diétáknak. Szombat este simán kiválthatjuk a pizzát egy farinátával, amelyet sonkával, mozzarellával vagy bármilyen más pizzaalkatrésszel pakolunk meg.
Ha kedvünk van otthon szorgoskodni, itt a recept az üdvösséghez:
- 30 dkg csicseriborsóliszt
- 1 liter víz
- 1 pohár olaj
- só
- bors
Fakanállal keverjük össze csomómentesre a lisztet és a vizet, enyhén sózzuk, majd négy-öt órát pihentetjük.
Az esetlegesen képződött habot eltávolítjuk. A masszát 50 cm széles tepsibe öntjük (a farinata lapos, alig egy centi vastag), amelybe előzőleg beletöltöttók az olajat, és amivel most összekeverjük a masszát. Magas hőfokon, 200-220 ° C- on negyed óráig sütjük.
A farinátát langyosan, feketeborssal megszórva fogyasztjuk.
Ligáriában többféle változata létezik, a tésztába pestót, gombát, hagymát, articsókát keverhetnek a sütőbe helyezés előtt.