Jártunk már Szicíliában, nem is egyszer, Trapanihoz és környékéhez kaptatok tippeket korábban, de megvolt már Siracusa gyönyörű óvárosa és a szuper Lipari-szigetek is, de Palermóhoz eddig még nem volt szerencsénk. Épp itt volt az ideje ellátogatni és igazságot tenni két táborra szakadt barátaunk között, mert úgy tűnik, hogy Palermót valaki vagy imádja vagy egy élhetetlen, szutykos, kaotikus szemétdombnak tartja.
Palermo nagy város, az ötödik legnépesebb Olaszországban, hihetetlen kulturális örökséggel, elképesztő történelemmel. A főníciaiak alapították, majd a rómaiak kezére került, de jártak itt a vandálok, és a normannok is, mindenki jól felismerhető nyomot hagyva maga után. 2015. óta Palermo, Monreale és Cefalú arab-normann emlékei és katedrálisai az UNESCO Világörökségének részei.
Kezdjétek palermói sétátokat a város kis turisztikai kikötőjénél. A Cala egy pici kikötő, mellette étterem, bár, és egyike a város azon kevés részének, ahol érezhető a tenger jelenléte, mert hiába tengerparti város Palermo, legfontosabb látványosságait a parttól eltávolodva találjuk, és egyáltalán nem a klasszikus olasz tengerparti város, városi stranddal vagy végtelen tengerparti sétánnyal. Palermóban nem lélegzünk tengeri, sós levegőt. Komolyan.
A Calatól, a Porta Felice kapuján keresztül induljatok felfelé a corso Vittorio Emanuelén, ami a város egyik legfontosabb artériája, egy szakaszon sétálóutca, és a tengerparttól egészen a katedrálisig visz. Nagyjából félúton érkeztek majd a Quattro Cantihoz -lánykori nevén Piazza Vigliena – amelynek mind a négy sarkára fantasztikus szobrokat emeltek, amelyek a város négy folyóját, a négy évszakot, a négy legfontosabb Palermóban uralkodó királyt, és a város négy védőszentjét testesítik meg. Igen, ezt így mindet. Innen csak egy ugrás a Piazza Pretoria, a tér, ahol az azonos nevű óriási és meseszép szökőkutat találjuk. Megvoltak a szelfik? Haladjunk tovább.
A Vittorio Emanuele mentén folyamatosan váltogatják egymást az impozáns paloták, a templomok, hogy aztán az egész a katedrálisban csúcsosodjon ki. A 12. században épült templomot egy kellemes park veszi körül. A katedrális történelme során egyaránt szolgált kegyhelyként, erődként és az uralkodók temetkezési helyeként is. A katedrálistól csak pár perc séta a Palazzo dei Normanni, a Normann Palota, ami valaha a Szicíliai Királyság uralkodóinak székhelyeként szolgált.
Kötelező látványosság még a Teatro Massimo, ami Olaszország legnagyobb operaháza, és Európában is csak a párizsi és a bécsi előzi meg, a Via Maqueda sétálóutca, a Villa Garibaldi nevű park pedig magyaroknak külön érdekes, mert itt találhatnánk Tüköry Lajos mellszobrát, aminek most sajnos csak a talapzata található, mert a szobrot 2015-ben ellopták. A kapucínusok katakombáiban (Catacomba dei cappuccini) nagyjából nyolcezer múmiát őriznek, a legismertebb Rosalia Lombardo, egy 1920-ban tüdőgyulladásban meghalt kétéves kislány teteme, ami a mai naig szinte teljes épségében fennmaradt. Mi a velünk utazó kiskorúra tekintettel nem mentünk el a kriptába, de ti, ha nincs veletek gyengébb idegzetű útitárs, akkor ki ne hagyjátok!
Egy palermói kirándulás elképzelhetetlen anélkül, hogy ne merülnénk el a város számtalan piacának valmelyikén. Ha éhesek vagytok, a Mercato del Capot ajánlom a totális belvárosban, egy köpésre a katedrálistól, ahol bármelyik utcai árusnál isteni arancinókat, caponatat, tengeri herkentyűket ehettek, leöblítve a minden lépésnél kapható, frissen facsart gránátalma- vagy narancslével. A palermói street foodról, majd külön is fogok írni, mert elképesztő az egész, legyen annyi elég, hogy hiába okoskodtam én itt nem is olyan régen arról hogy Olaszországban nincs étkezésen kívüli nassolás, meg menet közben zabálás, Palermóban ebből kb, semmi sem igaz, a sétálóutcákban minden második üzlet valami harapnivalót árul, és mindenki folyamatosan eszik, ha éppen nem valami súlyos, zsírban sült léppel megpakolt szendvicset, akkor fojtásnak épp cannolót. Szóval menjetek piacra, amelyek közül a leghíresebb a Ballaró, szűk utcákban sorakozó standok, friss hal, hús, zöldség, gyümölcs, csempészcigi Olaszországban teljesen ismeretlen fajtákból. Az árusok folyamatos ordítozásától nekem mondjuk a végére már megfájdult a fejem, de imádtam a forgatagot.
Budapestről van fapados Palermóba,mindenképp megér akár egy hétvégét is, akinek több ideje van, az béreljen autót és járja be a környéket: Monreale, Cefalú, Castellammare del Golfo szuper kirándulások innen. Ha pedig fürdőznétek, de nincs kedvetek sokat utazni, akkor irány Mondello strandja. Mondello közigazgatásilag Palermo, de mintha egy másik bolygón lenne. Szecessziós villák, fasorokkal övezett utcák.
No, és hogy mennyire kaotikus vagy szemetes végül a város? Hát eléggé. Sokszor fogtok utcasarkon spontán kialakult szemétlerakóba botlani. Itt a szemetelés nem merül ki a csikkek eldobáláásban, gyakran kanapék, kisasztalok, egyéb berendezési tárgyak árválkodnak az útszélen, de egy idő után már fel sem fog tűnni, annyira el lesztek foglalva valamilyen földöntúli szépség befogadásával vagy valami ezerkalóriás uzsonna emésztésével éppen.
