Az olaszok nem csak a pasta és pizza kombóban kiemelkedőek, a cukrászatuk legalább annyi misét ér meg, mint egy adag margherita pizza Michelénél Nápolyban. Különösen nagy hagyománya van a szicíliai és a nápolyi (azaz még inkább campaniai) süteményeknek, amikból nagylelkűen akkora porciókat osztogatnak, hogy könnyen cukorkómában végezhetjük. Nehéz lenne szók listát készíteni a legjobbakból, de íme itt egy lakodalmas sütisasztalra való a legfinomabb édességekből. 

1. Tiramisu: az olasz édességek netovábbja, a legismertebb, a világszerte legelterjedtebb, a leg-leg-leg.  Veneto régióból származik, konkrétan pedig Treviso városból, ahol a mai napig valóságos intézmény. Elkészítési módját mindneki kívülről fújja: kávéba mártott babapiskótákat rétegezünk tojásos, mascarponés krémmel, és keserű kakaóporral szórjuk meg. Hol van itt az ördöngősség?

2. Profiterol: Medici Katalin udvarában született ez a töltött képviselőfánk. A töltelék változó lehet, leggyakoribb a tejszínhab, a fagylalt, a főzött cukrászkrém, a golyókat pedig előszeretettel locsolják meg csokoládékrémmel vagy karamellel.

3. Pastiera: a személyes kedvencem, bár a mezőny eléggé erős. A pastiera Nápolyból hódította meg Olaszországot, és különösen a húsvéti időszakban fogyasztják ipari mennyiségben. A pastiera egy linzertorta, amelyet ricottás, kandírozottt gyümölcsös, cukrozott tejben főtt búzával töltenek meg. A tészta ropogós, a töltelék isteni puha.

4. Cassata:  a szicíliai cukrászművészet remeke ez a sütemény. Belseje báránytejból készült ricotta, amelyet mandulalisztből gyúrt tésztába burkolnak. A torta alapja puha piskóta rengeteg kandírozott gyümölccsel, citrushéjjal turbózva, megdobva az egészet csokoládécseppekkel.  Gazdagon díszítik. Mondhatnám azt is, hogy egy giccs az egész.

5. Cannolo : Maradjunk még egy kicsit Szicíliában, hiszen a helyi édességeket nem lehet egyszerűen a cassátával kipipálni. A legismertebb itteni sütemény a cannolo. Az igazi cannoló egy olajban sült ostyába töltött bárányricotta, amelyet cukorral, kandíroyott gyümölcsokkel, csokoládéval ízesítenek. Ellenálhatatlan. Egy cannolo akkora is lehet, mint a fejünk, de hogy mondhatnánk rá nemet?

6. Babà: ettől a szintén nápolyi sütitól már akkor megrészegedek, amikor ránézek.Ezt a kelt tésztőból készült finomságot állítólag a lengyelektő nyúlták a nápolyiak, és eredetileg babka ponczowa volt a neve.Elkészítésének technikéja, különösen, ami kelesztést illeti, természetesen titok. Annyi bizonyos, hogy hosszú ideig kelesztik, és jó meleg sütőbe teszik.  Ámbrás színe lesz, alkaja a gombára emlékeztet.  Sütés után pedig egy napig szárítják, majd befőttesüvegekben áztatják vagy rumba, vagy cukorszirupba, esetleg limoncellóba. Isteni.

                                                                    Babá al rhum

7. Sfogliatella:  Nápoly legősibb édessége, amelyból a legfinomabbat a kevésbé vonzó nápolyi központi pályaudvar közelében szerezhetjük be, Attanasiónál. A sfogliatella egy leveles tésztából hajtogatott, a szerzetesek csuklyáját idéző formájú desszert. Egyamalfi kolostorban született,gyakorlatilag véletlenül, amikor a konyhán tüsténtkedő apáca úgy döntött, hogy ne menjen pocsékba a kimaradt gríz, és csonthéjasokkal, cukorral és limoncellóval gazdagítva összehozta a sfogliatella töltelékét.  Ez nem egy megterhelő süti, ha alkalom adódik rá,én ezt választom a reggelihez a bárban.

                                                                         Sfogliatella

8. Seadas : A seadasra Szardínia lehet méltán büszke, egész Olaszországban imádják ezt a raviolihoz hasonló, sajtal töltött, olajban kisütött mézzel bőkezűen meglocsolt szárd édességet.

                                                                                Seada

9. Marron Glacé: végre kicsit hazabeszélhetek,  a marron glacé ugyanis jellegzetes piemonti édesség. Nem egy gyors vendégváró falatka,mert elkészítése napokig tart. A méretük alapján kiválogatott gesztenyéket először kilenc napig vízben áztatják, hogy elősegítsék az érést és a hámozást. Ezután bemetszik a gyümölcsöt, és gőz alá helyezik. A gesztenyét ezután vízben főzik, és a vaníliával és szacharózzal ízesített főzővíz lesz a kandírozáshoz a szirupalap. A gesztenyét 70 fokos szirupban kandírozzák, amíg kellően megpuhul. Ez akár egy hétig is eltarthat. Miután elérte a megfelelő állagot, 24 óráig rácson szárítják. Ha ez nem lenne elég, még jön egy adag cukormáz (szimpla víz és porcukor elegye, amit azonban 24 óráig pihentetnek). A mázzal megkent gesztenyéket sütőbe teszik, hogy a máz szépen kikristályosodjon. Én szupermartketben veszem. Karácsonykor kötelező elem.

                                                                    Marron glacé

10. Torta Caprese.
A sfogliatellához hasonlóan ez is Campaniában bújt ki a sütőből (a nevében a caprese Capri szigetéről származót jelent). A tésztája mandula, étcsoki, vaj és tojás elegye. Az 1920-as éveket írtuk, amikor Capri egyik cukrásza amerikai gengszterek megrendelésére Al Caponénak készített tortát, de lányos zavarában elrontotta az alapot, és kihagyta belőle  a lisztet. Így került az asztalra a caprese, amiért aóta is hálaimát mondanak a lisztérzékenyek.

 Torta Caprese

11. Pasticceria mignon: az aprósütemények. Hmmmm. Itt nem linzerkarikákra és mini islerekre kell gondolni, hanem bármire. Kilóra árulják, születésnapok, családi összejövetelek elmaradhatatlan kiegészítője, legalábbis északon. Mini képviselőfánkok különböző krémekkel megtöltve, mini linzerkosárkák gyümölcsökkel, van itt minden, ami szemnek és szákjnak, főleg szájnak ingere.

                   Aprósütik Susa egyik kirakatában

Tovább is van mondjam még?