A történelem érettségiről még emlékszünk arra, hogy az 1849-es szabadságharc csúfos vége után Kossuth emigrált, és hosszabb turné (Törökország, Anglia, Amerika) után 1861- ès 1874, majd 1882. és 1894. között Torinóban telepedett meg (majd itt is halt meg), ekkor ragadt rá a turini remete elnevezés. Hogy mennyire volt remete , azt nem tudom, Kosuth lakása ugyanis Torinó legbelvárosabb belvárosában található, ahol ma is, de a a 19. század végén főleg pezsgett az élet, felvilágosult a gondolkodás, tomboltak a szabadkőművesek, hiszen 1861. és 1865. között Torinó volt a frissen egyesült Itália fővárosa.
Kossuth emlékébe több helyen is belefutunk Torinóban. A Via dei Mille 22. alatt lakott, és itt is halt meg, a lakosztály erkélye mellett emléktábla őrzi a nevét. A ház előtti parkban áll Kossuth mellszobra, amelyhez a ceglédi gimnázium Kossuth-szobrát vették mintának alapul. A szobor megvalósításához Cegléd város is hozzájárult. Turini évei alatt Kossuth nem annyira az aperitivózásnak, inkább a politikának áldozott, itt írta kiegyezés-ellenes cikkeit.
A belvárostól kicsit kiesik, de magyar szívnek kedves a Corso Luigi Kossuth, amelynek minden érdekessége a nevében merül ki.
Kossuth nem csak a Via dei Millében lakott , az elszánt zarándokok a Via Bertholet 28. és a Via Principe Amadeo 24. szám alatt is adózhatnak az emlékének.
Torinó központjában található Palazzo Carignanóban rendezték be a Risorgimento (az olasz egységért folytatott küzdelem) múzeumát, melynek egyik termében Kossuth relikviáival is találkozhatunk. Van itt egy mellszobra, képei, sapkája, pipája. A szobron az a felirat, hogy Tápióbicskén látta meg a napvilágot. Ehm. A falat az itáliai magyar légió zászlaja díszíti.
Aki tehát ebben a szuper olasz városban némi hazaira vágyik, nem kell, hogy visszafogja magát, egy egész napra elegendő munícióval rendekezik. Csak bírjuk szuflával.
