olaszmamma

kalandozások,kóstolgatások,kacarászások és kámpicsorodások Itáliában

Hogyan is élünk mi most Észak-Olaszországban?

2020. február 24. 10:02 - ricchiepoveri

Nem akartam már nagyon írni a koronavírus-helyzetről, de annyian keresnek aggódva (mármint nem feltétlenül miattam , hanem az Olaszországban élő vagy nyaraló szeretteik miatt aggódva), hogy leírom hát, hogy hogyan is zajlanak most a hétköznapok nálunk.

Piemont nem tartozik a különösebben fertőzött területek közé, eddig hat esetről beszéltek, amiből aztán három mégis negatívnak bizonyult (két tesztet végeznek az érintetteken), három azonban pozitív, egy család, akik pont a szomszéd, nyolcezer lelkes faluban élnek. Az apuka ingázott minden nap vonattal Milánóba, ő hozta haza  vírust. Szóval a mi környékünket nem tarolta le a vírus, ennek ellenére azért egész héten zárva tartanak az iskolák (csütörtökig egyébként is farsangi szünet lett volna), bezérték a mázeumokat, mozikat, színházakat.

Szóval én különösebben nem rettegek,szombaton egész nap a városban (Torinó) sétálgattunk. Tegnap reggel meg elmentem bevásárolni, mert egész héten nem volt rá időm, abban biztos voltam, hogy a szupermarketben levő gyógyszertárra már ki lesz függesztve a "Mascherine esaurite" (azaz elfogytak az arcmaszkok) felirat,de azon naívan meglepődtem, hogy kézfertőtlenítő gél sem volt (Amazonon még lehet találni jól felnyomott áron). Minden tájékoztató anyag hangsúlyozza a rendszeres kézmosás, adott esetben a kézfertőtlenítés jelentőségét, gondoltam, hogy ebben azért legyünk következetesek. Aztán kicsit gyanús lett, hogy minden bevásárlókocsi tele van konzervekkel, paradicsommal, meg WC papírral, a húsos pult meg egyenesen ki volt fosztva.

hand-washing-4818790_1920.jpg

Ugye van egy kislányom, aki amellett, hogy iskolába jár, két sportegyesületnek is tagja, úgyhogy szerencsétlenségemre több anyukás WhatsApp csapatnak is tagja vagyok, ahol napok óta áramlik a pánikkeltés és a dezinformáció. Egyébként is mindenki folyamatosan linkeket küld, meg jótanácsokat meg bármit, a tévéből már tényleg semmi más nem folyik, tegnap délután már tüntetőleg fogtam magam és átadtam magam a Netflixnek, mert a mexikói drogkereskedők szórakoztatóbbnak tűntek, mint az, hogy azt lessem, hogy van-e újabb halálos áldozat, akikről muszáj tudnotok, hogy egytől egyig idős meberek voltak, az első áldozat a halála előtt már tíz napja kórházban feküdt egyéb panaszokkal, ha nem tör ki a pszichózis, akkor lehet, hogy nem is végeztek volna tesztet rajta, és soha nem jöttek volna rá, hogy fertőzött volt, ugyanígy  a tegnapi, harmadik áldozat esetében, akit onkológián kezeltek.

Ma még egyelőre bejöttem a munkahelyre, de fennáll az esélye, hogy otthoni munkavégzést rendelnek el a hétre, amit nem bánnék, a munkámhoz az esetek 80%-ban elég az internetkapcsolat, csak azért nem él normális esetben a home office lehetőségével a cég, mert amíg a rezsim része volt - nahát-nahát- az olasz kollégák visszaéltek a helyzettel, és az otthoni ADSL kapcsolat helyett a strandra traszportált USB meghajtós internettel próbálkoztak, ami nem bírta a terhelést....

Szóval, mi köszönjük jól vagyunk, alig várjuk, hogy lecsengjen végre a koronavírus, mert Olaszországnak mondanom sem kell, hogy milyen romokat kell majd feltakarítani a gazdaságban, ha megbénul Észak.

Azt pedig elég nehezen hiszem el,hogy Európa más országaiban nincsenek ekkora számban fertőzöttek, inkább az a valószínű, hogy nem fedezték fel őket, mert az orvosok szerint általános esetben a tünetek nagyon hasonlítanak az influenzához, amitől meg ugye nem retteg senki.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://olaszmamma.blog.hu/api/trackback/id/tr3615489104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.