olaszmamma

kalandozások,kóstolgatások,kacarászások és kámpicsorodások Itáliában

Nyaral az olasz

2013. július 28. 21:25 - ricchiepoveri

Nincs mit tenni, fékezhetetlenül közeledik a főszezon, mindenki a tengerpartra készülődik, a munkahelyeken mindenki féllábon állva bekkeli ki a hátralevő napokat. Nyaral az olasz. Errefelé az a szokás, hogy augusztusban megáll az élet. Amit az év többi részében eddig nem tudtunk elintézni, azt már nem is fogjuk, hivatalok kapuján hiába döngetünk, ott csak mutatóban lesz valami ügyeletes inkompetens gyakornok kollegina, a cégek bezárnak, totális az uborkaszezon. Mondjuk ezt (sem) értettem soha, hogy miért van az, hogy az augusztus gyakorlatilag kötelező szabadság, és vagy akkor mész vagy magadra vess. Az idén - még mindig – válsággal terhelt ez ez egyébként nagyon vidám semmittevős időszak, de azért ezt még sokan nem hajlandóak elfogadni, és akár hitelre is képesek elmenni nyaralni, cask, hogy elmondhassák, hogy voltak, mert nyaralni egyszerűen muszáj. Aki augusztus végére nem csoki, az ciki, és a végèn még lesajnálják, azt pedig senki nem engedheti meg magának.

Annak, hogy mindenki egyszTraffico_2-622x431.jpgerre dezertál a városokból,. Persze megvannak az elengedhetetlen mellékhatásai: végeláthatatlan dugók az autópályán, hatalmas sorok az Autogrilleknél a kávéspult /WC/pelenkázó előtt. Nekünk sem a kedvenc elfoglaltságunk a legnagyobb csúcsban, az ún. ferragostói ( az augusztus 15-ei) héten utazni, de volt már, hogy nem tudtuk elkerülni, és inkább indultunk lehetetlen időpontban, és kerültük el az autópályát,  és mentünk teljesen lehetetlen kis utakon, mert ott legalább valamennyit haladunk. Viszont a városban maradóknak ebben az időszakban nem kell negyven perceket köözni a környéken parkolóra vadászva. Soha ilyen pöpec helyeken nem tudjuk letenni a kocsit, mint ilyenkor.

A tengerparti nappali szociális élet helyszíne a lidó, ahol a közös napernyőzés, a csemeték  közös kergetése pompásan összehozza a családokat. A mi repertoárunk is remek sztorikkal gazdagodott az idén (teljesen extrém időszakban, JÚLIUSBAN mentünk nyaralni), mert a szomszédunk egy nápolyi készenléti rendőr volt. A hosszabb távú következménye ennek meg az, hogy amikor utazásunk végén úgy alakult, hogy egy éjszaka Nápolyban  kellett volna pizzát ennünk, minden utcasarkon csak a ránk orvul leselkedő  zsebeseket hallucináltam és izomból szorítottam magamhoz a táskám…Szóval a lidón vidám az élet, mindenki mindenkinek a pajtása, szól a zene, és elvetemültebb helyeken meghatározott időpontokban csoportos táncra lehet elborzadni. Virágzik a feketekereskedelem, gyakolatilag félpercenként halad el egy-egy árus a nyugágyak közt és próbál rádtukmálni valami bizsut, hamisított táskát, napszemüveget, felmosószettet (!!! Komoy, idén volt ilyen is), na meg persze friss kókuszt. Estére a part vagy éppen a korzó gyarkolatilag egy illegális kamu designer bevásárlóközponttá változik, a hatóság meg békésen szemet huny, mert végülis ez csaka turisták igényeinek kiszolgálása, nem?venditori.jpg

 

 

Helló olasz nyár, napolaj és jégkása!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://olaszmamma.blog.hu/api/trackback/id/tr495430355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.