olaszmamma

kalandozások,kóstolgatások,kacarászások és kámpicsorodások Itáliában

Mosogatjuk a kotyogóst?

2017. március 20. 11:29 - ricchiepoveri

Hogy mennyire fontos intézmény Olaszországban a kávézás, azt már többször pedzegettem.  Nem meglepő az sem, hogy külön iskolákba rendeződnek a kotyogós mosogatásának hívei és ellenlábasai. (arról ne is beszéljünk, hogy megoszlanak a vélemények a kotyogós-kapszulás törésvonal mentén is, én praktikus szempontokból a kotyogóst szeretem, van elég hulladék a világon a apszulák nélkül is.)  A mosogatás ellenzői -komolyan-  azzal érvelnek, hogy a kávéfőző jobban megőrzi a kávé aromáját, ha nem sikáljuk. Ez valójában csak városi legenda. Bár igaz, hogy megmaradnak az aromák a mokában, de az inkább az égett mellékízt fogja fokozni.

4050073347625ae7fa2o.jpg

A kotyogóst tehát mosogatjuk, hogy megakadályozzuk a kávé gyártása közben képződött zsírok és olajok túl sokáig érintkezzenek a kedvenc kávéfőzőnk falával, hiszen, ha nem távolítjuk el ezeket időben, akkor a beinduló oxidációs folyamat következtében a kávézás szakrális élményét kellemetlen szagok és ízek tehetik taccsra.  

Bizony, minél alaposabban mossuk el kedvenc kotyogósunkat, annál jobban meghálálja majd azt, és engedi szabadjára a benne készülő espresso minden aromáját. Akkor hát jöjjön a tudomány: hogyan is kell elmosni a kávéfőzőt, hogy az utána a lehető éegfinomabb kávét ontsa magából? Természetesen minden használat után mosogatóban lenne a helye, hogy ne legyen elég ideje a felesleges kosznak megragadnia rajta. A mosogatógép nyilván Isten elleni vétek, úgyhogy dobjuk csak a csapba. Az ideális kotyogós- mosogatószer (mert ilyen is van): természetes alapanyagokból készült , pH semleges zsíroldó, lehetőleg illatanyagok nélkül, hogy azok ne keveredjenek a kávé illatával.37890839591b6a220f42o.jpg

A kávéfőzőt darabjaira szedve mossuk el, és nem is rakjuk össze addig, amíg ezek tökéletesen meg nem száradtak. A mindennapos  tisztítást végezzük  langyos folyóvíz alatt, de a mosogatószert mellőzzük. az alaposabb tisztításhoz rakjuk a tartályba szódabikarbóna és víz keverékét, és főzzük le, majd egy párszor főzzük csak át vízzel, és kész, mindent megtettünk a lehető legjobb kávé-élmény érdekében.

20170311_220038543_ios.jpg

 

6 komment

Filmek, amiktől csomagolsz, és Olaszországba indulsz

2017. március 09. 09:39 - ricchiepoveri

Olaszország pöpec filmforgatási helszín is, és rengeteg olyan film akad, amelybe elég belekukkantani ahhoz, hogy az ember lekapja a bőröndöt a szekrény tetejéről, befoglaljon egy fapadost Rómába, Nápolyba, Bariba, akárhová a Csizmában. Itt most olyan mozikat idézek fel, amelyek lehet, hogy nem feltétlenül a filmművészet maradandó alkotásai (bár akad közöttük olyan is), viszont remekül megragadják az olasz életérzést, vagy legalábbis azt, amilyennek azt elképzeljük, esetleg szuper megvilágításba helyezik a tájat.  Nézzük.

  1. Sapore di mare /A tenger zamata (úti cél : Rimini) : emlékszem, hogy gimnazista voltam amikor elcsíptem otthon  a tévében, és utána még éveken keresztül meggyőződésem volt, hogy a hatvanas évek Riminijében volt a világon legjobb élni. Fiatalság, bolondság. barátság, szerelem, tenger és gagyi olasz macskazene.

2. Mine vaganti/Szerelem, pasta , tenger  (úti cél: Puglia) : A cím magyar fordítása vért kíván, már az olvasásától is kiver a hideg veríték. Ferzan Özpetek filmje viszont rendkívül szórakoztató. Középpontjában egy salentói tésztagyáros család , egy homoszexualitását bevallani készülő fiú, tudálékos nagymama Gallipoli meg Otranto tengerpartja.

 3. A tehetséges Mr. Ripley (úti cél: Velence, Róma, Procida, Monte Argentario): nem nagyon kell bemuttani, mindneki látta, Olaszország imádóknak kötelező darab, hiszen a címszereplő elkényeztetett amerikai aranyifjú hol máshol is éltené az édes életet, mint Itália legkülönbözőbb szegleteiben? Az ismert római, nápolyi és velencei színhelyek mellett főszerepet kap a Nápolyi-öböl Capri és Ischia mellett azelőtt kevésbé felkapott  kis szigete, Procida, ami a filmben Mongibellóként tűnik fel, és ami hatalmas lökést adott az itteni idegenforgalomnak.

4. Maléna (úti cél: Siracusa, Szicília) : Tornatorénak ennél jobb filmjei is akadnak, de a Malénával olyan szépen szerenádozik Monica Bellucci mellett Siracusa városának is, hogy nem lehetett lehagyni a listáról. Bellucci csodálatosan, tökéletesen kihúzott háttal, lesütött szemekkel vonul Siracusa utcáin, a főtéren, a tengerparton a film kb. 80%-ban.

5. Inferno (úti cél: Firenze) egész friss darab ez. Toszkánából nem volt kedvem a Napsütötte Toszkánát iderakni, bér eléggé adja magát, nézzünk inkább egy kevésbé romantikus darabot, ezt a Dan Brown adaptációt, amelyben Firenze  mutatja meg sötét és titokzatos arcát.

6. Neruda postása /Il postino (úti cél Lampedusa, Salina és Procida szigetei): oh végre egy film, amiben a helyszínen kívül a  történet is rettenetesen cuki, a bámulatos chilei költő, Pablo Neruda és az együgyű postás, Mario furcsa barátságának története ez. A Neruda postását három csodaszép olasz szigeten, LAmpedusán, Salinén,  illetve A tehetséges Mr. Ripleyből már ismerős Procidán forgatták.  A postást alakító Massimo Troisi, az egyik legnagyobb olasz színész, aki a film forgatásának vége után 12 órával halt meg.

7. Levelek Júliának/Letters to Juliet (úti cél: Verona): közhelyszótár filmvásznon, de végre Verona is helyet kap egy csöpögős amerikai filmben, nem csak állandóan Toszkána, bár aztán persze ez utóbbi sem maradhat el ebből a filmből sem.  Levelek Júliának és Júliától, elhanyagolt lány, vonzó idegen,aréna és szárba szökkenő szerelem.

8. A nagy szépség/La Grande Bellezza ( úti cél : Róma): tá-tá-tá-tá-tá. A Grande bellezza tökéletes reklámfilm Rómának, az olasz idegenforgalmi hivatal iméba foglalhatja  a rendező, Sorrentino nevét, minden kockája egy külön szerelmi vallomás a fővárosnak, amelyet olyan bohémnek és mondénnak fest le, ahogyan Fellini óta ez senki másnak nem sikerült. Mintha az itteni élet csak tetőteraszokon tartott koktélpartikból, pezsgőből és campariból állna.

9. Mélyvörös/ Profondo Rosso (úti cél Torino): nem hagyhattam ki házam táját sem a listáról, és nem tudtam megállni, hogy az egyik kedvenc filmemet hozsannázzam. A Mélyvörös a giallo stílusának tökéletes képviselője, borzongató elemek, halott madarak, médiumok, mondóka, paráztatós kisgyerek, diszfunkcionális család Torinó utcáin.

No, beszállókártya kinyomtatva?

Szólj hozzá!

Krisztus a mélyben-nagy levegőt!

2017. március 02. 09:33 - ricchiepoveri

A Colosseumot, Rialtót, a Pitti-palotát vagy a milánói dómot mindenki ismeri, de Olaszország tele van olyan rejtett - jelen esetben tényleg- kincsekkel, amik kevéssé ismertek, de vannak ugyanolyan elképesztőek, mint az előbb felsoroltak, csak egy kis marketing hiányzik nekik. Hát hadd szóljon!

A ligúriai San Fruttuoso-öböl mellett, 15 méter mélyen a tengerfenéken tekint az ég felé a Cristo degli abissi, azaz a mélységek Krisztusa bronzszobra.  Az öböl két meseszép kisváros, Portofino és Camogli között fekszik, tehát a szobor nem esik ki túlságosan a turisták  által látogatott útvonalaktól, csak hát nincs annyira szem előtt...

425702776_beda86e349_o.jpg

A szobor ötlete Duilio Marcant, egy genovai búvár agyában fogant meg, miután barátja, Dario Gonzatti egy merülés során életét vesztette, így helyezték el a szobrot a mélybe 1954. augusztus 29-én.

Guido Galletti szobrászművész alkotása  két és fél méter magas, az elkészítéséhez szükséges bronzot érmek, hajóalkatrészek, és harangok összeolvasztásából nyerték. Elhelyezésében az olasz haditengerészet segített. Krisztus az ég felé tekint, karjait a béke jegyében tárja ki.

3159115524_b12931f06c_b.jpg

A szobor 2003-ban átesett egy nagygenerálon, amelynek során visszaillesztették Krisztus kezét, amelyet egy hajó vasmacskája szakított le róla.

A mélységek Krisztusa a bátrak számára látogatható, az itt szervezett merülések a ligúr partszakasz leghíresebb kirándulásai, amelyek az évek során meglehetősen felkapottá váltak, hiszen maga a merülés állítólag nem túl megterhelő, viszonylag "sekély" (hát kinek mi) itt a víz, nem szükséges hozzá különösebb felkészülés, csak a helyi erők kísérete kötelező.

No gyerekek, itt a tavasz, jön a nyár, lehet menni múzeumozni a víz alá! Ha pedig nem lenne elég kecsegtető, esetleg hiányzik a kalandvágy, a szobor másolata megtekinthető az öbölben található kápolnában.

 

3159114532_79bd3df0e8_b.jpg

 

Szólj hozzá!

Olaszország streetfood mennyország (is)

2016. október 10. 10:32 - ricchiepoveri

Streetfood mindig is létezett, csak kevésbé volt felkapott, mint ma, és nem öltönyös-nyakkendős managerek szája szélén folyt a zsír a papírból ebédszünetben, hanem szorgos szakik kapták be gyorsan két kiszállás között. Olaszország bővelkedik ezekben az egykor szegényes ételnek számító csemegékben, amelyek ma sokadvirágzásukat élik, és elhihetitek, hogy nem csupán a pizzaszeleteket, hanem sok egyebet is falhatunk ha olasz utcai kajálásra vágyunk.  Természetesen ebből is minden régiónak megvan a maga kedvence, íme egy lista a legismertebbekről.

 

10) Pane e panelle 

Igazi szicíliai csemege, legjobb eséllyel Palermo utcáin futhatunk bele. A szezámmagos zsemlébe olajban sült, csicseriborsólisztból készült lepényt tesznek (gyakorlatilag egy sült farinátát), és a fogyókúra jegyében gyakran burgonyakrokettel körítik.

7472254486_1dec69497d_o.jpg

9) Bombetta 

Vegetáriánusok takarják el a szemüket. A bombetta sertés-esetleg marhahúsból készült, szalonnával töltött, esetleg abba tekert göngyölt hús, benne caciocavallo sajttal. Sórnivalóan finom. egész Pugliában összefuthatunk vele, különösen Martina Francában, Cisterninoban, Locorotondoban és Alberobelloban népszerű.

 csm_crop_43_bombettapag_117_bombetta_07_674a1da24a.jpg

8) Panissa

Jellegzetes ligúr étel. Ugyanazokból a hozzávalókból készül, mint a farianata, csak az olívaolajat nélkülözi. A csicseriliszt masszát felkockázzák és hidegen vagy langyosan tálalják olajjal, hagymával és citrommal.

panissa_savona_head.jpg

7) Lampredotto

Képviselje hát magát Toszkána is ezzel a vérbeli firenzei szendviccsel. Dante kései leszármazottai marhagyomorral  megpakolt szendvis. Aki nagyon húzza a száját, az gondoljon a pacalra. A gyomrot paradicsommal, hagymával, zellerrel és petrezselyemmel megfőzik, feldrabolják, és zöld szósszal buciba teszik, majd harapják.

 

29657917295_e1509c86db_o.jpg

6) Sgagliozze

Még a magyar konyhára mondják azt, hogy nehéz, amikor az olaszok is áldoznak bőven az olajban sütés oltárán, anél inkébb minél délebbre megyünk. A sgagliozze Bari kihagyhatatlan csemegéje, ami olajban sült polenta (puliszka). Forrón, sóval meghintve kínálják.

sgagliozze_bari_street_food.jpg

5) Pani câ meusa

Palermó utcáit koptatod épp, rádtört a farkaséhség és nem tudod, hogy mit egyél Egy szendvicset. Léppel. Igen. Ebbe a jellegzetes palermói, szezámmagos, puha zsemlével készült szendvicsbe lép-,máj – és tüdődarabokat raknak, ha esetleg nem lenne elég sajttal vagy ricottával egészítik ki.

14395432116_302b9b86fb_k.jpg

4) Frittatina di pasta 

Eredeti nápolyi recept, . Vegyetek némi bucatini tésztét, besamellt, főtt sonkéát, zöldborsót, dolgozzátok össze, és süssétek ki. Olajban persze.  A nápolyiak előételként eszik pizza előtt, nehogy véletlenül ne jöjjön meg az étvágyuk.

11311166_101406836864305_203741668_n.jpg

 

3) Arancini di riso

Már megint Szicíliában vagyunk. Ez a csodás sziget nem hagyja abba gyomrunk kényeztetését. Itt született a világ egyik legismertebb street foodja, az arancino. Az arancino rizsből készült gombóc, amelyet raguval vagy sajttal és sonkával töltenek meg, bepaníroznak és kisütnek.  Mennyei és mára már egész Olaszországban falható.

20977418512_bc1a2fe5a2_k.jpg

2) Arrosticini 

Ezek a fincsi  saslikok Abruzzóbó jönnek, és gyakorlatilag egyet jelentenek ennek a régiónak a gasztronómiájával, vagy ha ennyire nem is komoly a helyzet, de az biztos, hogy ez a legismertebb ételük. Az arrosticini birkahúsból készül, és nem több annál, aminek látszik, de az pont elég arra, hogy ájulásig tömjük magunkat belőle.

19920926333_26ce58831b_o.jpg

1) Focaccia di Recco

Úgy látszik, hogy Ligúria és Szicília megkerülhetetlen, ha az ember valamit gyorsan akar bekapni egy mókuskerékből ki-be ugrálós hétköznapon, hiszen a Focaccia di Reccot szintén Ligúriának köszünhetjük. Nem vastag kelt tésztára kell itt gondolnunk, ne tévesszen meg a neve. A focaccia di Recco két nagyon vékony lisztből és olívaolajból készült, élesztő nélküli tésztarétegből áll, ami közé stracchino sajtot tesznek. A sajt pazarul felolvad a focacciaszeletek között,és nem lehet abbahagyni.

4414357708_3bdec803a9_o.jpg

10 komment

Az egyesült Itália koktélja: kortyolgassunk Negronit!

2016. augusztus 22. 08:27 - ricchiepoveri

A dolce vita elengedhetetlen hozzávalója a kellemes estéken teraszokon aperitívózgatás, lazán, olaszosan, nem literszámra döntve magunkba a szeszt, csak úgy finoman, nőiesen. Zengtem már ódát az Aperol Spritzhez, ami személyes kedvencem, és ami nélkül nem péntek este a péntek este, most pedig kóstoljunk Negronit.

5192366469_8678f75aba_o_1.jpg

Amikor a Negroni története után kutakodtam egyből az ugrott be, hogy micsoda pánolasz ital is ez, adott hozzá egy kicsit Torinó, egy kicsit Milánó és Firenze is.  A Negroninak van némi vintage utóíze, sokkal inkább jellemezte az 50-es és 60-as évek bárpultjai, mint az azt követő évtizedekét, és sokkal inkább beugrik Marcello és Anita római éjszakáira gondolva, mintsem a 80-as évek riccionei nyaralásaira emlékezve, de a retró menő, és épp reneszánszát éli ez a koktél is. Annak idején annyira nagyvilági italnak számított hogy az iparmágnás Gianni Agnelli ezzel kínálta Jackie Kennedyt, amikor épp az Amalfi-parton vitorlázgattak.

27748089705_f83149e7c3_o.jpg

A negronit receptje nem túl bonyolult, a lényeg, hogy egyenlő arányban legyen benne vermuth, Campari és gin. Édesapukája az egykoron menő, ma már inkább feledésbe merülő Milano-Torino koktél volt, amely nem túl fantáziadús nevét onnan kapta, hogy a mindösszesen két hozzávalója egyike a Campari, ami Milánóból, a másik, a Cinzano pedig Torinóból származik. Később Americanóra változott a neve, mert a II. világháború alatt meglehetősen imádták a jenki katonák.

Északi gyökerei ellenére a Negroni végül Firenzében született, amikor Camillo Negroni egy olasz gróf beült a Caffe Casoniba (a mai Caffe Giacosa, melynek tulajdonosa Robert Cavalli), és megkérte a pultost, hogy dobja fel az Americanot egy kis ginnel, ami a londoni utazásaira emlékeztette. A mix annyira népszerő lett, hogy Negroniék saját szeszfőzdét nyitottak Trevisóban, ahol előre keverten készítették.

negroni.jpg

A klasszikus negroni, amint mondtam, nem ördöngősség 1/3 vermuth, 1/3 Campari Bitter 1/3 Gin, esetleg narancshéjjal ízesítve. A hozzávalókat jéggel megpakolt pohárba öntjük, és kanállal keverjük össze A hivatalos recept szerint vermuthból az eredeti Carpanót illene használni, ginből pedig a Beefeater London Dry-t.

Variációk negronira:

Negroni Sbagliato: gin helyett proseccóval készül

Negroski: a gint itt vodkára cserélik

A profik soha nem adnak szívószálat a negronihoz, nehogy a kedves fogyasztó túlságosan beszippantsa a szeszekből párolgó alkoholt.

Csin-csin!

negroni_with_ingredients.jpg

Szólj hozzá!

Főszerepben a padlizsán: a szicíliai caponata

2016. augusztus 09. 07:50 - ricchiepoveri

A szicíliai konyhához annyira hozzátartozik a padlizsán, mint a szegedihez a pirospaprika, lépten-nyomon felbukkan ez a pompás lila zöldség. A padlizsánt a szicíliaiak az araboknak köszönhetik, ők hozták be a szigetre még a középkorban. Minden padlizsános ételek alfája és omegája a caponata, azaz a szicíliaiak lecsója.  Az itteni konyha imádja alapul venni az olyan egyszerű hozzávalókat, mint a padlizsán, paradicsom vagy a bazsalikom, amelyek a caponatának is főszereplői. Ezen alapanyagok keveredése olyan íz-és illatharmóniát eredményez, amely eltéveszthetetlen hozzátartozója a szigetről alkotott képnek. Szicília nem egy apró szigetecske, ezért nyilván a caponatának is számtalan variációja akad, van aki fenyőmagot ad hozzá, esetleg tonhalat vagy ajókát. Lehet kísérletezni rogyásig, aztán majdcsak megtaláljátok a számotokra ideális összhangot.

2853867255_7c6ce825c2_o.jpg

A klasszikus caponata azonban valahogy így néz ki:

Hozzávalók:

  • 3 db padlizsán
  • 500 gramm szárzeller
  • 51 gramm kapribogyó
  • 100 gramm magozott, fekete olajbogyó
  • 1 hagyma
  • 6 evőkanál passzírozott paradicsom
  • 1 evőkanál fehér borecet
  • só ízlés szerint

4982787883_5154f25a3b_b.jpg

Kockázzuk fel a zellerszárat és dobjuk forrásban levő vízbe. A felkockázott padlizsánt kis olívaolajon rottyantsuk meg. Egy másik serpenyőben a felaprított hagymét dinszteljük meg olívaolajban, majd adjuk hozzá a paradicsomot. Amikor már sűrű szósz lesz belőle, adjuk hozzá a zellert, majd a padlizsánt, kapribogyót és olajbogyót, majd főzzük lassú tűzön. Ha szükséges, adjunk hozzá a zeller főzővizéből.  A vége felé adhatunk hozzá egy kis cukrot, és a borecetet, és sózzuk ízlés szerint. Tálalás előtt várjuk meg, míg kihűl.

A Caponata lehet előétel, köret, de ehetjük egyszerűen kenyérrel.

Buon appetito!

7680989680_dd9e4c13d9_k.jpg

Szólj hozzá!
Címkék: konyha Szicília

Egyszer élünk: Olaszország legdrágább strandjai

2016. július 26. 07:54 - ricchiepoveri

Javában tombol a nyár, és a legtöbben még el sem indultak, de már nyakunkon az augusztusi csúcs. Nézzünk szét a pénztárcánkban, majd vessünk egy pillantást az alábbi listára, amelyben egy olasz fogyasztóvédelmi szervezet a legdrágább olasz strandokat sorolja fel. Nehogy a gatyánk menjen a napernyőre.

A jó hír az, hogy a méregdrága strandokon az árhoz passzoló szolgáltatásokat kapunk. XXI. század van kérem szépen, nem elégedhetünk meg két csoffadt napággyal és egy napernyővel, ezeken a helyeken már alapvető kellék a wifi, a telefon töltésére alkalmas dugalj az ernyőnknél, ahová csini pincérek hozzák helybe  a frissítőinket. A napernyőket és nyugágyakat pedig sátrak, baldachinos ágyak, személyre szabott fürdőlepedők váltják fel, ékszereinket széfben tárolhatjuk a csobbanás idejére. Egyes helyeken akár 355 euót is költhetünk egy tengerparti napra.

Nézzük tehát, hogy merre dúl a luxus, hol kell legjobban kinyitni a bukszát:

Velence – 1 napágy, 2 nyugágy, kisasztal, 4 szék, 3 fürdőlepedő akár 355 euró egy napra. Bolondnak is megéri, hát még nekem.

Forte dei Marmi  – Ezen a neves toszkán üdülőhelyen egy négyszemélyes sátorért, széffel, asztallal, négy székkel, paddal, 2-2- nyug-és napággyal, 4 fürdőlepedővel 290 euróra rúghat egy nap strandolás.

fortedeimarmi2.jpg

Marina di Pietrasanta –  ugyancsak Toszkánában járunk, ahol sátor, két ágy, két nyugágy, egy szék, egy asztal napi 250 eurónkba fájhat.  (ráadásul breaking hír, hogy tegnap nagy mennyiségű üzemanyag került itt  atengerbe, ezért jelenleg fürdőzési tilalom áll fenn).

marinadippietrasnata.jpg

Porto Cervo – Szardínia menő strandján 1 napernyő, két ágy, medence-és tusolóhasználat, öltözők, parkoló: 250 euró egy napra.

portocervo.jpg

Lerici – ez itt kérem Ligúria, egy köpésre a Cinque Terrétől, nem csoda, hogy aranyáron mérik a napfürdőzést,  1 napernyő, 1 napágy, 1 fürdőlepedő négy személyre 230 euró. 

lerici.jpg

Argentario – Toszkánába dől a lé, négyszemélyes sátorban, egy székkel, egy paddal, négy fürdőlepedővel 120 euróba kerül egy nap.

argentario.png

Costa Smeralda – Ide járnak az igazán gazdagok, akik csesce hajóikkal, bármelyik olasz kikötőből szívesen ugranak át Szardíniára, hogy aztán  1 napernyőért,  2 nyugágyért és két üveg vízért 120 eurót perkáljanak egy napra.

costasmeralda.jpg

SalentoPuglia feltörekvő csücske, isteni strandokkal, fehér homokkal, ahol baldachinos ágyból figyelhetjük a hullámokat 100 euróért, és fizethetünk 35 eurót a belépésért, de cserébe még a kocsinkat is lemossák.

pescoluse.png

Caprin igazán nagylelkűek a lidóbizniszben dolgozók, egy napágy már 28 euróért a miénk lehet egy napra, ami figyelembe véve a sziget csodálatos adottságait, szinte ajándék.

capri.jpg

Nyugalom, azért Olaszországban sem nyúl mindenki ilyen mélyre a zsebébe, és a tenger attól még ugyanolyan kék, a homok pedig ugyanolyan forró, ha a fentiek töredékét is fizetjük az aktuális strandon, és milyen hangulatos is az, amikor jön az elmaradhatatlan mozgóárus, aki teli torokból üvölti, hogy ” Cocco bello, fresco!“.

3 komment

Itália legszeb parkjai

2016. július 13. 08:13 - ricchiepoveri

Olaszországban nem csak a tenger, a hegyek, a tópartok, a városok nyerőek, de a parkok és kertek is, hiszen az olasz mindenben ad a szépre, nem elég neki a szép zöld gyep, többre vágyik annál még a mezei városi játszótéren is.A parkok természetesen versenyeznek egymással, és minden évben az "Il parco piú bello d'Italia" (Olaszország legszebb parkja) bizottság bírálja el, hogy ki mennyire pompázik az adott évben. 2016-ban már 14. alkalommal díjazzák a ligeteket. Íme a top 10 régiók szerinti bontásban.Ha éppen Olaszországban vesz meg benneteket az Isten melege, ezekben találhattok némi menedéket a hőguta elől.

 

Piemont - "Villa della Regina", Torinó dombjain találhatjuk ezt a pompás, Ascanio Vitozzi és Filippo Juvarra nevével fémjelzett palotát és a hozzá tartozó kertet, ahol még szőlőt is termesztenek. A parkból káprázatos kilátás nyílik az egész városra. A királynő villája pedig belül is káprázatos élményt nyújt, ráadásul ingyen látogatható.

4852589249_c980cee57c_b.jpg

Piemont - A másik piemonti kert, ami élen jár, az a  Trivero városban (Biella megye) található " l'Oasi Zegna", egy kb. 100 km2 területű hegyi park, ahol május közepétől június végéig csodálhatjuk a divattervező Ermenegildo Zegna által telepített rododendronok virágzását.

oasizegna.jpg

LombardiaVilla Litta Lainatéban az egyik leglátványosabb rezidencia Milánó közelében. Kertje a 16. század vége felé született, legnagyobb attrakciója egy gazdagon, mozaikokkal, stukkókkal, festményekkel vízjátékokkal díszített nimfa-kút.

villalitta.jpg

Lombardia - A Comói-tóra néző Villa Melzi már elhelyezkedése miatt is gyakorlatilag kötelező jegyet vált a legszebb tíz közé. A Bellagioban található 19. századi kert egzotikus növényei olyan nagyszerű alkotóknak szolgáltak inspirációul, mint Stendhal és Liszt Ferenc. Hoppá.

villamelzi.jpg

Veneto - a Villa Pisani Bolognesi Scalabrin  Vescovana városában található (Padova közelében), kertjében legyezőt formázó virágágyásokat, pazar szobrokat,többek között pufók puttókat, obeliszkeket és egy neoreneszánsz szökőkutat is megcsodálhatunk.

villapisani.jpg

Emilia Romagna - A Castelfranco Emilia (Modena) városában fekvő Villa Sorra a 19. századi romantikus kertépítészet egyik legkitűnőbb példája, Emilia Romagna régió egyik legfontosabb kertje, jellegzetes kanálisaival, az egymást váltogató erdős és füves területekkel, hangulatos gyalogösvényekkel.

villa_sorra_serra.jpg

Toszkána - Santomato (Pistoia) a  Villa Celle parkjával került fel az élmezőnybe. Ezt a harminchektáros 19. századi , romantikus kertet a műgyűjtő Giuliano Gori  alakította át egy szabadtéri múzeummá, amelyben a kortárs műalkotások nem csak elfoglalják a teret, hanem szerves részei az őket körülvevő tájnak. Idópontot kell foglalni a látogatáshoz.

1280px-grande_ferro_celle.JPG

Marche - A Giardino Buonaccorsi kertje Potenza Picenában Olaszország minden kétséget kizáróan egyik legszebb parkja. Szerkezete teraszos, szobrokkal gazdagon megszórt liget ez, barlangok, csodás virágok, vízjátékok, automata bábszínház, minden, mi szem-szájnak ingere.

villabuonaccorsi.jpg

Campania - Nápolyban, a Vomero lankáin mászkálva sétálhatunk  a Villa Floridiana kertjében. A Villa Floridiana egyébként nem csupán egy park, az itt található palota ad otthont  aMuseo Nazionale delle Ceramiche di Martina kerámiamúzeumnak, amely az egyik legnagyobb európai dísztárgykollekció.

villafloridiana.jpg

Szicília - Caltagirone közparkja, a Giardino Pubblico Vittorio Emanuele egy tízhektáros zöld sziget a helyiek számára, gazdag növényzettel. A kert városegyesítő szerepet is betölt, Caltagirne két jól elkülöníthető része rajta keresztül egyesül.

caltagirone.jpg

1 komment

Az elektronika és a design násza nem Steve Jobséknál kezdődött. Olivetti-sztori

2016. június 14. 11:21 - ricchiepoveri

Egyételmű, hogy korunk legdivatosabb okostelefonjai és számítógépei nem a fergeteges processzoraiknak és parádés operációs rendszerüknek köszönhetik a sikerüket. Aki járt már Apple store-ban az tudja, hogy milyen kívánatossá tud tenni egy egyébként közepesen tisztességes terméket a design és esztétika. 

6838542512_6dc567f0be_k.jpg

Amikor laptopokról még csak nem is álmodhattunk. és az írógépek számítottak a munkahelyi elektronika csimborasszójának, az olasz Olivetti gyár már akkor felismerte, hogy a termék mellett mennyire fontos a tálalás. A mai napig emlékezetesek a bemutatótermeik, reklámjaikra pedig méla nosztalgiával gondolnak visza az olaszok.

505514446_ab41cfb40c_o.jpg

Az Olivettit 1908-ban alapították, mint írógépgyárat. A cég 1937-ben saját belső grafikus designrészleget alakított ki, hiszen hamar felismerték az esztétika jelentőségét a funkcionalitás kiegészítéseképp. Ennek eredményeként születtek meg itt a 20. század legfontosabb írógépei és egykét első számítógépe is.  (Az Olivetti design nem mese, olyannyira komoly, hogy épp most zajlik egy neki szentelt kiállítás Londonban az Institute of Contermporary Artsban, de egy-két Olivetti-készülék a New York-i Museum of Modern Arts állandó kiállításának része).

13916816466_4837629829_b.jpg

Olivetti hitvallása, hogy egy termék designja, egy gyár építészete, egy bolt berendezése, egy plakát grafikája csakúgy mint egy reklámszöveg, mind-mind kommunikációs csatorna a cég és a vásárlók között, és ennek megfelelő hangsúlyt is fektettek rá. A termékek szépségének nem csak formális szerepe volt, a termékek külseje ugyanolyan fontos döntések erdeménye, mint a technológia vagy a vezetési kérdések.

19373362416_3b522a9061_o.jpg

Olyannyira komolyan vették ezt a területet, hogy nem kevésbé emlékezetes tervezőket bíztak meg gyáraik, bemutatótermeik, termékeik tervezésével, mint Le Corbusier vagy Milton Glaser.

9121930235_6da210d6d5_k.jpg

Az Olivetti nyomtatott, és videóreklámjai úttörőnek számítottak a maguk nemében, hiszen komplex, mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújtottak letisztult esztétikával. Showroomjaik és szaküzleteik belsőépítészete kortárs múzeumokra hajaz, ahol termékeket úgy helyezik el, mintha a legmenőbb installációk lennének.

olivetti_negozio_1966.jpg

Bár az Olivettti veszített régi fényéből, hihetetlen örökséget hagy maga után.  A cég ivreai székhelyét jelölték az UNESCO Világörökségi listájára is, mint “Ivrea, a 20. századi iparváros”, ahol az dolgozóbarát munkahely fogalma új jelentést nyert. Az Olivetti-komplexum ma múzeumként is fukcionál (Museo al cielo aperto di Ivrea), egy két km hosszú útvonalat takar, amely mentén az Olivetti-kultóra legfontosabb épületei fekszenek. Az épületeket összekotő nyilvános gyalogos útvonalak mentén hét tematikus állomást alakítottak ki, amelyek bemuttaják az Olivetti eredményeit az urbanisztika, az ipari design, a reklámgrafika és a kultúra területén.

14127025179_637ce0dd31_o.jpg

Szólj hozzá!

Via Francigena, avagy mit nekünk az El Camino

2016. május 17. 11:34 - ricchiepoveri

Az utóbbi legalább tíz évben minden  valamirevaló megvilágosodni kívánó , a taposómalomból egy időre kiugrani készülő figura elcaminózik, azaz Szent Jakab útját járja a spanyol-francia határtól az Atlanti-óceánig. Hollywoodi filmek,  könyvek, blogok, sorozatok szólnak erről a zarándokútról, amely pont emiatt a dömping miatt veszíti el a varázsát. Milyen szerencse, hogy ha nem szeretnénk ezer kilométereket gyalogolni egy nagy adag hátizsákos, iPades hipszter társaságában, akad még érintetlen(ebb) alternatíva.

I.sz. 1000 környékén rengeteg zarándok szelte át Európát, hogy Péter apostol sírjánál imádkozhasson Rómában, vagy, hogy egészen Jeruzsálemig jusson. A zarándoklatok olyan jelentősek voltak, hogy már akkoriban kialakultak a hit útjai, amelyek mentjén pihenőhelyek segítették a megfáradt és eléhezett zarándokokat, ezek annak idején persze elsősorban kolostorok voltak, csak később kezdett el köréjük szerveződni a vendéglátóipar.

2848155226_d8f3dd45c2_b.jpg 

Az első útleírás 990-ből származik, Sigerico canterbury-i érsek jegyezte le, aki Rómából Canterburybe tartva, 79 állomásról számol be naplójában, ráadásul meglehetősen részletesen, így jegyzetei különösen fontos szerepet játszanak az eredeti Via Francigena útvonalának rekonstruálásban, és a korabeli zarándokoknak is fontos útmutatóul szolgáltak. A Via Francigena hihetetlenül fontos kommunikációs csatorna is volt a középkori Európa kulturális egységének kialakulásában.  Aztán persze hit ide, áhitat oda lassacskán kereskedelmi útvonal lett belőle, a Keletről érkezó fűszerek haladtak itt az észak-európai piacok felé.

stsigericglastpnbury.jpg

Sigerico szobra Glastonburyben


Egy másik zarándok útinapló a 12,. századból maradt ránk, és egy izlandi apát, Munkaþverái Nikulás a szerzője, akiről szinte semmit nem tudunk, valójában a neve is bizonytalan, vagy Nikulás Bergssonnak vagy Bergþórssonnak hívták. Benedekrendi szerzetes volt, aki egy szentföldi zarándoklat kapcsán jár erre. Utazása Izlandon kezdódik, ahonnan Norvégián, Dánián, Németországon keresztül át jut Svájcba, majd onnan Itáliába. Az olasz szakasz nem különöbözik nagyban Sigerico útjától: Toszkána érintésével Rómába megy, majd onnan a pugliai kikötők felé veszi az irányt. Írásában részletesen beszámol az útjába eső templomokról, látnivalókról.

9645666130_fecbecc6ab_h.jpg

A Francigena eredetileg nem egy út volt, hanem inkább utak összessége, egy útvonalrendszer számos variációval.  A Canterburyből Rómába vezető 1600 km során érinjtük Dovert, Calaist, Reimst , Lausannet, az Alpokon átkelve érkezünk Olaszországba és haladunk Ivrea, majd Vercelli felé. De Svájc helyett Franciaország felől is érkezhetünk (az út neve is erre utal), a Moincenisón átkelve, végig a Susa-völgyön, pillantást vetve a Sacra di San Michelére, utána jön Torinó, Vercelli,és itt fut össze az előzőeken említett útvonallal. Pavia után átkelünk az Appennineken, Piacenza és Parma környékén járunk már, aztán jön a toszkán szakasz: Lucca, Porcari, Altopascio, San Gimignano, Poggibonsi, Siena, majd Lazio Viterbóval és Rómával.

20160515_143834976_ios.jpg

                                                    Moncenisio, olasz-francia határ

Az El Camino 70-es évekbeli újrafelfedezése után kezdődött a Francigena reneszánsza is. Addig ezt a zarándokutat is -legalábbis részben- autóutak aszfaltja borította, de idővel újravágták a középkori útvonalakat.  Ez a zaránndokót először elsősorban a kutatókat, és azokat érdekelte, akik már túlvoltak egy Caminón, és Rómába, majd Jeruzsálembe is el kívántak gyalogolni.  Született egy közösség- a Francigena kedvelői- akik időt és energiát nem spórolva, ecsetet és festékesvödröt ragadva elkezdték bejelölni az utat. Ahol lehetséges volt, ott az eredeti vonalat követték, máshol, ahol az épített környezet ezt már nem tette lehetővé, eltértek a korabeli csapásvonaltól.

2848173630_2b3a2bda1f_o.jpg

Nem hülyék az olaszok sem, és látva a Camino körüli őrületes felhajtást, a Via Francigena mentén fekvő települések élelmesebb vezetői igyekeznek hasznot kovácsolni belőle, és minél jobban helyreállítani, valamint promótálni az útvonalat (bizonyos esetekben akár a haver bárja elé terelve azt).

Az olasz régiók közül Lazio az ,a melyik a legtöbbet fekteti a Francigena szponzorálásába, feltámasztásába, különös tekintettel az út azon szakaszára, amely Toszkánából bezet Róma felé. A zarándokoknak természetesen szállás is dukál, ezért egyre több plébánia szerelkezik fel a zarándokigazolvánnyal utazók elkvártélyozására.

14036923583_c2104cc815_k.jpg

                                             Sacra di San Michele a piemonti szakaszon

Olaszország viszonylag határozottan indult neki a Francigena népszerűsítésének, egyre több kiadvány és tévéműsor foglalkozik vele, és érezhetően emelkedik az utat járó hátizsákosok száma. A legfrisseb újdonság, hogy a zarándokutat jelölik az UNESCO Világörökségi listájára is. 

9646500003_1f64884bca_h.jpg

1994-ben az Európa Tanács Kulturális Útvonalának nyilvánította, így ebben a minőségében már egyenrangú konkurrense az el Caminónak.  A Via Francigena olaszországi szakasza a Gran San Bernardo hágótól Rómáig 945 km, napi 20 km gyaloglással számolva másfél hónap alatt teljesíthető a táv.

A legfrissebb hírek szerint a Francigenából jelzett bicikliút is lesz, méghozzá a leghosszabb egész Olaszországban, az ezel kapcsolatos munkálatok már el is kezdődtek, egy 150 km-es szakaszt már el is láttak a megfelelő jelzésekkel.

12234285724_c59f451f4f_o.jpg

Szólj hozzá!