Egyételmű, hogy korunk legdivatosabb okostelefonjai és számítógépei nem a fergeteges processzoraiknak és parádés operációs rendszerüknek köszönhetik a sikerüket. Aki járt már Apple store-ban az tudja, hogy milyen kívánatossá tud tenni egy egyébként közepesen tisztességes terméket a design és esztétika. 

Amikor laptopokról még csak nem is álmodhattunk. és az írógépek számítottak a munkahelyi elektronika csimborasszójának, az olasz Olivetti gyár már akkor felismerte, hogy a termék mellett mennyire fontos a tálalás. A mai napig emlékezetesek a bemutatótermeik, reklámjaikra pedig méla nosztalgiával gondolnak visza az olaszok.

Az Olivettit 1908-ban alapították, mint írógépgyárat. A cég 1937-ben saját belső grafikus designrészleget alakított ki, hiszen hamar felismerték az esztétika jelentőségét a funkcionalitás kiegészítéseképp. Ennek eredményeként születtek meg itt a 20. század legfontosabb írógépei és egykét első számítógépe is.  (Az Olivetti design nem mese, olyannyira komoly, hogy épp most zajlik egy neki szentelt kiállítás Londonban az Institute of Contermporary Artsban, de egy-két Olivetti-készülék a New York-i Museum of Modern Arts állandó kiállításának része).

Olivetti hitvallása, hogy egy termék designja, egy gyár építészete, egy bolt berendezése, egy plakát grafikája csakúgy mint egy reklámszöveg, mind-mind kommunikációs csatorna a cég és a vásárlók között, és ennek megfelelő hangsúlyt is fektettek rá. A termékek szépségének nem csak formális szerepe volt, a termékek külseje ugyanolyan fontos döntések erdeménye, mint a technológia vagy a vezetési kérdések.

Olyannyira komolyan vették ezt a területet, hogy nem kevésbé emlékezetes tervezőket bíztak meg gyáraik, bemutatótermeik, termékeik tervezésével, mint Le Corbusier vagy Milton Glaser.

Az Olivetti nyomtatott, és videóreklámjai úttörőnek számítottak a maguk nemében, hiszen komplex, mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújtottak letisztult esztétikával. Showroomjaik és szaküzleteik belsőépítészete kortárs múzeumokra hajaz, ahol termékeket úgy helyezik el, mintha a legmenőbb installációk lennének.

Bár az Olivettti veszített régi fényéből, hihetetlen örökséget hagy maga után.  A cég ivreai székhelyét jelölték az UNESCO Világörökségi listájára is, mint “Ivrea, a 20. századi iparváros”, ahol az dolgozóbarát munkahely fogalma új jelentést nyert. Az Olivetti-komplexum ma múzeumként is fukcionál (Museo al cielo aperto di Ivrea), egy két km hosszú útvonalat takar, amely mentén az Olivetti-kultóra legfontosabb épületei fekszenek. Az épületeket összekotő nyilvános gyalogos útvonalak mentén hét tematikus állomást alakítottak ki, amelyek bemuttaják az Olivetti eredményeit az urbanisztika, az ipari design, a reklámgrafika és a kultúra területén.